(1998.03.05) A következő fellépő Blazin' Row és a Bulldog Bash. Igazi, pörgős bluest játszó társulat, kitűnő zenészi erényekkel. Amolyan vad motoros találkozókon felzengő blues.
A következő felvételek hallhatók: Blazin' Row - You Can't Judge A Book By Looking At The Cover Blazin' Row - Wide Awake Blazin' Row - Eveline
(1998.02.26) A következő fellépő Kent Duchaine steel-gitáros aki igazi utazó bluesmen. Pályájának kezdete óta megtett több millió kilométert szerte a világon fellépett már. Pályafutása során a blues mestereivel játszott együtt, nagy barátság fűzte Johnny Shines-hez akivel együtt rótta a blues útjait Johhny haláláig. Azóta leginkább egyedül lép fel, szórakoztatja hallgatóit hihetetlen bluesérzéssel.
A következő felvételek hallhatók: Kent Duchaine - Woke Up This Mornin' Kent Duchaine - 16 Gauge Steel
(1998.02.12) A következő fellépő Frank White blues- és rockgitáros. A legenda szerint Brian Jones halála után megkereste a Rolling Stones, hogy a helyébe szerződtesse, de ő inkább a családját választotta, a folyamatos koncertezés helyett. Kis klubokban és pubokban játszott inkább. Első lemeze 1972-ben jelent meg, azóta is folyamatosan jelen van a zenei palettán.
A következő felvételek hallhatók: Frank White - Baby Hold On Frank White - The World's In Trouble Frank White - I Took A Chance
(1998.02.12) A következő közreműködő Bob Kirkpatrick amerikai Texas-blues gitáros. Művészetét elsősorban B.B.King befolyásolta. Debütáló lemeze 1973-ban jelent meg "Feeling The Blues" címmel. Többször fellépett a Newport Folk Festivál közreműködőjeként.
A következő felvételek hallhatók: Bob Kirkpatrick - Goin' Back To Texas Bob Kirkpatrick - Wrong Side Of The Tracks Bob Kirkpatrick - Big Feet
(1998.02.05) A következő fellépők Anson Fundenburgh és Sam Myers. Anson Fundenburg amerikai blues gitáros a "Rockets" nevű banda vezetője, amellyel főleg Texas- és Chicago-bluest játszanak. Ansont 2014-ben jelölték a "Blues Music Award" legjobb hangszerese (gitár) címre. Sam Myers amerikai blues-herflis aki hét éves kora óta szürke hályog miatt csaknem teljesen vak volt. Nagyszerű zenészek kísérője volt, 2006-ban vesztette el a blues-világ.
A következő felvételek hallhatók: Anson Funderburgh & Sam Myers - Don't Quit The One You Love For Me Anson Funderburgh & Sam Myers - I've Been Dogger By Women Anson Funderburgh & Sam Myers - I Need You So Bad
(1997.11.27) A következő fellépő Mick Martin & The Blues Rockers. Mick Martin profi blues-harmonikás 1968 óta. 1983-tól vezeti a Blues Rockers bandát, amellyel 2001-ben megnyerte a Sacramento Area Music Award "A legjobb blues band" díjat. Martin 2001-ben megosztott első díjat kapott Mark Hummel-lel a "Best West Coast Blues szájharmonika Player" címmel. Igazi koncert- és fesztiválzenekar.
A következő felvételek hallhatók: Mick Martin - Don't Let My Baby Ride Mick Martin - Talk To Me Mick Martin - Hallelujah I Love Her So
(1997.10.17) A következő előadó Charlie Musselwhite, amerikai blues-harmonikás, zenekarvezető. A hatvanas évek elején került előtérbe, mint "fehér bluesman", bár állítása szerint indián vér is csörgedezik az ereiben. A legenda szerint az ő karakteréről mintázta Dan Aykroyd a Blues Brothers figuráját. Több mint harminc kiadott albuma van, 2014-ben elnyerte a "Blues Music Award" legjobb blues harmonikás címet.
A következő felvételeket hallhatjuk: Charlie Musselwhite - Driftin' Boy Charlie Musselwhite - Blues Why Do You Worry Me Charlie Musselwhite - Darkest Hour
(1997.06.19) A következő fellépő Michael Hill's Blues Mob. A kilencvenes évek elején alakult amerikai blues trió, amely időnként kiegészül vendégzenészekkel. 1994-ben adták ki első albumukat "Bloodlines" címmel, amely elnyerte a Living Blues kritikusok-díját, mint legjobb debütáló album. A zenekar jellegzetes figurája a különböző bluesfesztiváloknak.
A következő számok hallhatók: Michael Hill's Blues Mob - Why We Play The Blues Michael Hill's Blues Mob - Presumed Innocent Michael Hill's Blues Mob - Lost In The Sauce
(1997.06.12) A következő akit meghallgathatunk "Monster" Mike Welch. Mike Boston-környéki blues-gitáros. 8 éves korában vette kezébe először a hangszert, már ekkor nagy tehetségnek mutatkozott. "Monster" becenevét a Blues Brothers-es Dan Aykroyd-tól kapta. Kitűnő mesterektől tanulta a bluest: Ronnie Earl, Luther "Guitar Jr." Johnson. Fiatal kora ellenére nagyszerűen érzi ezt a zenei műfajt.
A következő felvételeket hallgathatjuk: Monster Mike Welch - Mike's Boogie Monster Mike Welch - Afraid Of My Own Tears Monster Mike Welch - I Forget
(1995.05.13)
A következő fellépőnk Junior Brown, amerikai énekes, dalszerző, színész. A zenei műfajok, amelyben otthonosan mozgott: a Texas-country, a neotraditional-country, a progresszív-country és az Americana. Jellegzetes előadásmódjára jellemző a kétnyakú, speciális gitárja. Kilenc stúdióalbuma jelent meg, amelyről több is felkerült a Billboard-lista előkelő helyeire.
A következő felvételek hallhatók: Junior Brown - Highway Patrol Junior Brown - My Wife Thinks Your're Dead Junior Brown - Sugarfoot Rag
Paul Jones R&B-zenész (harmonika,ének) aki tagja volt a Manfreds & The Blues Band zenekarnak, valamint Dave Kelly-vel játszott együtt 1985-ben a BBC 2-es stúdiójába került. Egy idő után önálló műsorral jelentkezett a blues zene elhivatottjaként. Egy laza órát töltött el meghívott blues-zenészekkel. Ebből a műsorfolyamból szemezgetünk az elkövetkező időkben.
(1995.03.31) Elsőként az Average White Band három felvételét hallgathatjuk meg. Az AWB 1972-ben alakult. Skót zenészek alkotják ezt a funk és R&B zenét játszó bandát.
A következő három felvételt hallgathatjuk meg: Average White Band - Long Long Night Average White Band - Taste Of The Blues Average White Band - Gonna Have To Hold Back
Régi, nagy kedvencem a soul-zene egyik gyöngyszeme, a Temptations: "Papa Was A Rolling Stones" című száma. Az eredeti felvétel 1972-ben került kiadásra, előkelő helyezést ért el a slágerlistákon. Sok zenészt késztetett az újragondolásra, saját zenei stílusukba való adaptálásba.
Nézzük és hallgassuk először az eredetit:
The Temptations
Néhány nagyszerű zenész is felvette a repertoárjába:
Phil Collins
Seal
George Michael
Performance-nak is kiválóan alkalmas:
Geoffle Castle
Olli Roth
Brazz & Anina Schibli (szegény dobosnak még nem telt felszerelésre)
Vokális jellege miatt adja magát az acapella előadásmód:
Acafellaz
Texas A&M Apotheosis
A téma a jazz szemszögéből:
Cecilie Norby
Blues-osan:
Jeff Wyatt
Feldolgozások:
The Main Sequeeze (jazz-rock)
South Central Cartel (West Coast gangsta)
Redgees (remix)
A számban rejlő imrovizációs lehetőségek miatt kiválóan alkalmas egy kis örömzenélésre:
Roosevelt Collier és barátai jam-melnek (több mint 20 perc, de megéri végignézni)
