Itt a hétvége és az évvége, ebben az évben utoljára nyit a blurskocsma. Mivel már csak néhány óránk van ebböl az évből, legyen a színpad külömbözó előadóké. Füleljünk bele a Blues Rock IV. lemezébe.
Folytatjuk a brit zenei szaklap a Prog Magazine CD-mellékleteiként kiadott lemezek tartalnával. Ma a 2013-ban kiadott tizenkettedik albumba fülelünk bele.
A következő felvételeket hallhatjuk:
1. Distorted Harmony – Obsession (Edit)8:08
2. Fuseboxx – No Glory 7:40
3. De Vah Quartet – (We, The) Dark Angles 4:05
4. Freedom To Glide – Wind And Gales (Rain Part 3) 4:50
Folytatjuk a zenei nűfajok széles skálájával való ismerkedésünket. A múlt héten bele kezdtünk egy szerteágazó műfajba a Country zenébe.
C mint Country
A Country következő alműfaja a Bluegrass:
A bluegrass country és western stílus, amely a második világháború után alakult ki az Egyesült Államokban , a régi vonószenekar közvetlen leszármazottja, amelyet olyan csoportok játszottak és rögzítettek széles körben, mint a Carter Family az 1920-as évek végétől. . A Bluegrasst szinkronizáltabb (off-beat) ritmusa, viszonylag magas tenor (lead) énekhangja, feszes harmóniája, valamint a jazz és blues erőteljes hatása különbözteti meg a régebbi vonószenekaros zenéktől . Eltér a többi fajtától a country és a western zene hajtóritmusától és repertoárjál, valamint a bendzsónak adott igen előkelő helyen mindig a bluegrassre jellemző háromujjas Scruggs stílusban szólalt meg. A mandolin és a hegedű általában sokkal többet szerepel a bluegrass-ben, mint más country és nyugati zenében, és a hagyományos négyzetes táncdallamok, hagyományos vallásos dalok és balladák sokkal nagyobb részét adják a repertoárnak. A bluegrass stílust a Bill Monroe kezdte, aki az 1940-es évek közepén sokat kísérletezett a vonószenekar zenei bemutatásának új módszereivel. Egy nagyon jellegzetes mandolinstílust kezdett kialakítani, miközben testvéreivel Birch-cal és Charlie-val játszott; és miután csoportjuk felbomlott, megalakította saját csoportját, a Blue Grass Boys-t. A zenekar már 1945-ben Earl bemutatta a modern bluegrass számos jellegzetes vonását Scruggs , a már említett forradalmi banjo technika ötletgazdája csatlakozott hozzá. A bluegrass stílus 1945–48-ban jelent meg teljesen, és az 1940-es évek végére számos zenekar játszotta a zenét; a legsikeresebbeket általában olyan zenészek vezették, akik valamikor a Blue Grass Boys-szal játszottak, és közvetlenül Monroe-tól tanulták a stílust.
A bluegrass az 1940-es években a kis déli közösségek rádiós fellépéseitől az 1950-es években a televíziókig és a „hillbilly” bárokig, az 1960-as években pedig főiskolai koncertekig, kávéházakig és népi fesztiválokig volt népszerű ; az 1970-es években pedig a bluegrass iránt érdeklődő fiatalabb zenészek beáramlása hozott némi hatást a rockzenéből.
Belefülelők:
The Carter Family - Wildwood Flower
Bill Monroe & The Blue Grass Boys - Uncle Pen (1965).
Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. E heti vendégünk a Brimstone Days.
The Brimstone Days
A Brimstone Days:
A Brimstone Days egy svéd együttes Malmöből. A régimódi rock and roll nagyon klassz keverékét játsszák egy kis garázs rockkal és blues-rockkal fűszerezve. A Brimstone Days célja, hogy olyan élő zenekar legyen, amely elegendő energiával rendelkezik ahhoz, hogy magával ragadja a hallgatót és a közönséget eufórikus izgalomba hozza. A 70-es évek tiszta hatásaival és fülbemászó dallamaival retro rockot adnak elő, modern csavarral, amelyre táncolhatnak. Ma a 2012-ben kiadott albumukkal ismerkedünk meg, amelynek címe "On A Monday Too Early To Tell".
Folytatjuk ismerkedésünket a zenei műfajokkal. Ma egy nagyon sokrétű témába vájjuk bele a protkónkat. Ez pedig A Counzry világa.
C mint Country
A Country zene első alműfaja az Alternative Country:
Az alternatív country, vagy alternatív country rock (néha alt-country. insurgent country, vagy Americana a country rock lazán definiált alműfaja, amely olyan fellépéseket foglal magába, amelyek stílusában jelentősen eltérnek a country zene mainstreamtől, mainstream country rocktól és country poptül. Az alternatív country művészekre gyakran van hatással az alternatív rock . Azonban a kifejezést arra használták, hogy leírják egyes országok zenekarokainak és művészeknek stílisát, vagy beépített befolyását alternatív rock, heartland rock, déli rock, progresszív country, betyár country, neotradicionális country, texasi country, Red Dirt, honky-tonk, bluegrass, rockabilly, psychobilly, roots rock, indie rock, hard rock, folk revival, indie folk, folk rock, folk punk, punk rock, cowpunk és rhythm 'n' blues. Az alternatív country a hagyományos amerikai country zenéből, a dolgozó emberek zenéjéből merített, amelyet olyan gyakorlók őriztek és ünnepeltek, mint Woody Guthrie , Hank Williams és a The Carter Family , amelyeket gyakran emlegetnek fő hatásként. Egy másik jelentős hatás a country rock volt, amely a country zene és a rock & roll hangzás összeolvadásának eredménye. A country rock előadójáról leggyakrabban Gram Parsons (aki hangzását "kozmikus amerikai zeneként" emlegette), bár Michael Nesmith-t , Steve Earle-t és Gene Clarkot gyakran fontos újítóként azonosítják. A harmadik tényező a punk rock volt, amely energiát és barkácsolást adott. A punk és a country ötvözésére tett kísérletek úttörője volt a nashville- i Jason and the Scorchersnak, valamint az 1980-as években a dél-kaliforniai cowpunk szcéna olyan zenekarokkal, mint a Long Ryders és az X , és a minneapolisi The Jayhawks együttes . de ezek a stílusok teljesen összeolvadtak Tupelo bácsi 1990-es No Depression című nagylemezében , amelyet széles körben az első "alt-country" albumként tartanak számon, és a nevét a mozgalom alapjául szolgáló online hirdetőtáblának és végül magazinnak adta. Még három nagy hatású albumot adtak ki, egy nagy kiadóhoz szerzõdve, mielõtt 1994-ben feloszlottak, és a hozzájuk kötõdõ tagok és figurák három nagy zenekart alapítottak a mûfajban: Wilco , Son Volt és Bottle Rockets. Palackrakéták aláírt együtt működik, mint Freakwater , Old 97 féle és Robbie Fulks , a Chicago-i székhelyű független kiadót, kötőhártya , aki úttörő egy változata a műfaj néven felkelő ország. A Blue Mountain, Whiskeytown, Blood Oranges zenekarokés a Drive-By Truckers továbbfejlesztette ezt a hagyományt, mielőtt a 2000-es években a legtöbben a rockzene irányába kezdtek volna elmozdulni.
Az 1990-es években az alternatív country kifejezést , az alternatív rockot párhuzamba állítva kezdték használni a zenészek és énekesek sokszínű csoportjának leírására, amelyek a mainstream country zene hagyományain és iparán kívül működnek. Sokan kerülték a Nashville által uralt iparág egyre csiszoltabb produkciós értékeit és popérzékenységét egy sokkal lo-fi hangzás érdekében, amelyet gyakran erős punk és rock and roll esztétika is átitat, A szövegek lehetnek sivárak vagy társadalmilag tudatosak, de szívhez szólóbbak is, és kevésbé valószínű, hogy a mainstream countryzenészek által néha használt kliséket használják. Más szempontból az ebbe a műfajba tartozó művészek zenei stílusaiban gyakran kevés a közös, a hagyományos amerikai népzenétől és a bluegrass-től kezdve a rockabilly-n és a honky-tonkon át egészen a mainstream rocktól vagy countrytól megkülönböztethetetlen zenéig. Ezt az amúgy is széleskörű címkézést tovább zavarták az alternatív country művészek, akik tagadják a mozgalmat, a mainstream művészek kijelentik, hogy részei annak, és visszamenőleges állítások, miszerint a korábbi vagy veterán zenészek alternatív ország. Nincs depresszió, a műfajnak szentelt legismertebb magazin kijelentette, hogy "alternatív country zenével (bármi is az)" foglalkozik.
Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. E heti vendégünk a Dirty Deep.
Dirty Deep
A Dirty Deepegy elzászi heavy blues csoport Strasbourg-ból. 2010-ben alakulrVictor Sbrovazzo mint egyszemélyes zenekar, 2012-ben csatlakozött Geoffroy Sourp dobok majd 2015-ben Adam Lanfrey bass, hogy, megtalálják a jelenlegi formációt, mint a triót. Victor Sbrovazzo véletlenül fedezte fel a bluest. A blues nem volt a családi kultúrá része, így az internetnek köszönhetően kutatta és fedezte fel legelső referenciáját: Sonny Boy Williamson II-öt. Ez a felfedezés egy igazi küldetés indítója lett. 4 hónap intenzív szájharmonika gyakorlás után Victor más zenészeket keres egy csoportba. De nem a blues a legelterjedtebb stílus az ő generációjában. Ezért azon kapja magát, hogy vesz egy gitárt, és kíséri magát. Így 2010-ben Victor Sbrovazzo elindított egy egyszemélyes zenekari projektet, amelyet Dirty Deepnek nevezett Louisianára, annak öbleire és mocsaraira utalva. Zenéjét garage bluesként határozza meg, keverve grunge és blues hatásait. Ma a 2010-es debütáló lemezbe fólelünk bele, amelynek címe: "Wrong Way I'm Going Home".
Folytatjuk barangolásunkat a zenei műfajok labirintusában. Ma még mindig a Comedy témában utazunk.
C mint Comedy
A Comedy zenei műfaj következő alműfaja a Vaudeville:
A vaudeville (ejtsd: vódvill) egy színpadi műfaj elnevezése. Eredetileg jellegzetesen párizsi, utcai dal volt, és a – zömmel itáliai komédiások – előszeretettel építették be ezeket a dalocskákat rögtönzéses játékaikba. Az Egyesült Államokban a kifejezés az 1890-es évek közepétől az 1930-as évek elejéig népszerű könnyed szórakoztatást jelent, amely 10-15 egyéni, egymással nem összefüggő cselekményből állt, mágusok, akrobaták, humoristák, betanított állatok, zsonglőrök, énekesek és táncosok közreműködésével jött létre. A vaudeville kifejezés , amelyet az Egyesült Államokban a párizsi boulevard színházból vettek át , valószínűleg a vaux-de-vire, szatirikus dalok elrontása kuplékban , amelyeket a 15. században népszerű műsorokba énekeltek Val-de-Vire-ben (Vau-de). -Vire), Normandiában, Franciaországban. A 18. század elején vált a színházi használatba, hogy leírjon egy olyan eszközt, amelyet hivatásos színészek alkalmaztak a Comédie-Française drámai monopóliumának megkerülésére . Tilos a törvényes drámát előadni , darabjaikat pantomimban mutatták be, népszerű dallamokra szabott dalszövegekkel és kórusokkal tolmácsolva a cselekményt. Ez végül egy könnyűzenei dráma formává fejlődött, beszélt párbeszéddel, dalokkal tarkítva, amely Európa-szerte népszerű volt. Az Egyesült Államokban a változatos szórakozás fejlesztését ösztönözték a határ menti településeken, valamint a szétszórt városközpontokban. Az 1850-es és 1860-as években az egyenes fajta népszerűvé vált. A sörcsarnokokban megrendezett durva és olykor obszcén műsorok elsősorban férfi közönségnek szóltak.Tony Pastor ballada- és minstrelénekes nevéhez fűződik a 19. század végén a vaudeville-nek nevezett mű első előadása, és az is, hogy tiszteletre méltóvá tette. 1881-ben színházat alapított New Yorkban , az „egyenes, tiszta varieté”-nak szentelve. Váratlan sikere más vezetőket is arra ösztönzött, hogy kövessék példáját. Az 1890-es években a vaudeville családi szórakozás volt, és magas színvonalú teljesítményt nyújtott. Sok jövőbeli sztárt a vaudeville rendszerben fejlesztettek ki – pl. WC Fields , zsonglőr és komikus; Will Rogers , cowboy és képregényhős; a híres „amerikai szépség”, Lillian Russell ; Charlie Case, monológ; és Joe Jackson, pantomista. Olyan európai zenei előadók, mint Sir Harry Lauder , Albert Chevalier és Yvette Guilbert is megjelentek az egyesült államokbeli Vaudeville-ben.
A 19. század végére szilárdan kialakult a Vaudeville-lánc korszaka, egy házcsoport, amelyet egyetlen menedzser irányított. A legnagyobb láncok a United Booking Office voltak, 400 mozival Keleten és Közép-Nyugaton, valamint a Martin Beck's. Orpheum Circuit , amely Chicagótól Kaliforniáig irányított házakat. Beck is megépítette aA New York-i Palace Theatre, amely 1913 és 1932 között az Egyesült Államok kiemelkedő vaudeville-háza volt. 1896-ban mozgóképeket vezettek be a vaudeville-előadásokba, mint további attrakciókat, és az előadások között a ház tisztán tartása érdekében. Fokozatosan előzték meg a fellépési időt, mígnem az 1927-ről szóló „beszélgetések” megjelenése után a szokásos törvényjavaslaton egy teljes hosszúságú mozgókép szerepelt, a vaudeville „hozzáadott felvonásaival”. Az 1930-as évek nagy pénzügyi válsága, valamint a rádió, majd a televízió térnyerése hozzájárult a vaudeville gyors hanyatlásához és a második világháború utáni virtuális eltűnéséhez.
Itt a hézvége, nyit a blueskocsma. E heti vendégünk a Wolves Like Me.
wolves like me band
Wolves Like Me: 2015-ben egy részeg buli és születésnapi este, törött whiskys poharak és pultos szörfözés után eldőlt, hogy az eddig egyetlen jam sessiont folytató zenekar továbbra is zenekarként fog működni, és nagyszerű bluesos tánczenét ír! Megszülettek a Wolves Like Me.
Ma a 2021-ben megjelent albumukba fülelünk bele, amelynek címe "Who's Afraid". A blues-rock, a pszichedelikus és a stoner-rock ötvözete , A Wolves Like Me egy sötéten erős keveréket alkot, amely egyszerre kihívást jelent és elérhető. 2015-ben André (ének és gitár) és Marc-Philipp (dob) testvérek alkották, majd később Mitja basszusgitáros és Tim szintetizátoros csatlakozott hozzájuk, metsző riffjeik és lendületes ütemeik megragadják a 60-as évek hatásainak összes hangját és attitűdjét.
Folytatjuk a brit zenei szaklap a Prog Magazine CD-mellékleteivel való ismerkedést. Ma a 2012-ben megjelent kilencedik számának válogatásfelvételeibe fülelhetünk bele.
A következő felvételeket hallhatjuk:
01. King Crimson – Easy Money (Alternate Version) 7:26
02. Kompendium – Exordium 7:37
03. Alan Reed (3) – Kingdom Of The Blind 5:13
04. Dave Brock – It's Never Too Late 4:34
05. Distorted Harmony – Blue 7:24
06. IOearth – Moments 8:36
07. The Paul Menel Band – She's Up On The Chair Again (Live) 6:29
Tovább füleljük a zenei műfajok széles palettáját. A múlt héten belevágtunk a Comedy világába, ma ezt folytatjuk.
C mint Comedy
A Comedy zene következő alműfaja a Parody Music:
eredetileg egy már létező kompozíció több szólamának kreatív átdolgozása egy új kompozíció, gyakran mise létrehozására; a modern zenei szóhasználatban a paródia általában egy komoly kompozíció humoros utánzását jelenti. A legkorábbi ismert paródiamisék a 14. század végéről származnak, az eljárás a 15. és 16. században vált általánossá. A paródia mise zeneszerzője olyan énekművet használt mintaként, mint a sanzon, madrigál vagy motetta , szabadon szervezve és bővítve az eredeti anyagot, gyakran új szakaszokat illesztve a kölcsönzött, módosított szövegrészek közé. A paródia misét a modellje nevén ismerik; pl ,Josquin des Prez Missa Malheur me bat című darabja, Jean d'Okeghem „Malheur me bat” („A szerencsétlenség megütött” című sanzonjának feldolgozása).
A folyamat a paródia is megkönnyítette elrendezésére vokális művek lant vagy a billentyűzet, mint például Peter Philips elrendezés a szűzi (csembaló), a sanzon »Bon jour, mon coeur« ( »Good Day, My Heart«) által Orlando di Lasso .
Az újabb időkben a zenei paródia kifejezés az új szövegek humoros alkalmazását jelentette a már létező énekművekre, valamint komoly és ironikus utalásokat is adott zenei stílusokra. Mozart Ein musicalischer Spass (Zenés vicc; K. 522, 1787), szándékosan megsért számos technikai egyezményt, és kirívóan „rossz” megjegyzésekkel zárul; az ámen szó végtelen, gyors ismétlődései Hector Berlioz L'Enfance du Christ ( Krisztus gyermekkora; Opus 25, 1854)című oratóriumában egyértelműen a 19. század eleji liturgikus zene abszurditásait gúnyolják. Jacques Offenbach operettjében ( pl. Orpheus in the Netherworld ) gyakran parodizált komoly operát. Hasonlóképpen Gustav Mahler , Arnold Schoenberg és mások parodizálták az elődök és kortársak stílusait, valamint bizonyos műfajokat , beleértve a divatos táncokat a valzától a tangóig és a rókaügetésig. A zenei paródia amerikai mestere Charles Ives (1874–1954).
A színházi zenében a 18. századi balladaopera, amely szatirikus dalokat tartalmazott a kor népszerű dallamaira, a legszélesebb körű zenei paródiákat foglalta magában. A Così fan tutte-ban Mozart az opera seria áriák kidolgozott ünnepélyességét parodizálta. Saját, Varázsfuvola című alkotása volt a bécsi paródiák témája a halála utáni évtizedekben. Nem semmi a Wagner tartományban szuvenír de Bayreuth által Fauré és Messager (küldő fel zenét a Ring ciklus elforgatásával a témákat tánc ritmusát, hogy Anna Russell „s Bevezetés a Ring , ami parodizálja a szó és a zene a ciklus bemutatásával feltételezett abszurditások makettje tudományos előadás formájában.
Offenbach , gyakori paródiaíró (egyebek között Gluck , Donizetti és Meyerbeer ), volt, hogy magát parodizált későbbi zeneszerzők: Saint-Saëns, Sondheim. A Savoy operák , Sullivan parodizálni a stílusok Handel , Bellini , Mozart, Verdi és mások.Saját zenéjét azóta is parodizálják . A jól ismert dallamok parodisztikus felhasználása új szövegekkel a viktoriánus burleszk és a pantomim közös jellemzője., a 19. században népszerűvé vált brit színházi stílusok.
A paródia felélénkült, módosított formában, a 20. században, az ilyen művekben, mint Prokoviev „s klasszikus szimfónia és Sztravinszkij ” s klasszicista művek, köztük a tündér csókja és Pulcinella. Tilmouth és Sherr azonban megjegyzi, hogy bár ezek a művek „a 16. századi paródiára jellemző zeneszerző és modell interakcióját mutatják”, mindazonáltal „egy ettől távol álló stilisztikai dichotómiát” alkalmaznak. Ugyanezek a szerzők megjegyzik, hogy a régi zene felhasználása Peter Maxwell Davies kottáiban hasonlóképpen "a 16. századi paródia céljaként szolgáló totális szintézistől idegen konfliktust szül".
A népszerű zene sokféleképpen alkalmazta a paródiát. Ide tartoznak a korábbi zenék paródiái, komikus vagy (néha) komoly hatás érdekében; zenei és előadói stílusok paródiái; és bizonyos előadók paródiái.
A 20. század előtt a népszerű dalok gyakran kölcsönöztek himnuszdallamokat és más egyházi zenét, és világi szavakat helyettesítettek. A „ John Brown's Body ”, az amerikai polgárháború meneténeke egy korábbi tábori találkozó és ébredés himnuszának dallamán alapult, majd később a „Szemeim látták az Úr eljövetelének dicsőségét” szavakkal. Julia Ward Howe. Ez a gyakorlat folytatódott az első világháború, sok a katonák dalokat is alapuló himnusz dallamok (például: »Ha ez a tetves háborúnak vége«, hogy a dallam a » Mi a barátodnak We Have Jézusban « és "We are Fred Karno's Army",Az Egyház Egy Alapítványa ".
A népdalt gyakran meglévő dallamokra, vagy azok enyhe módosítására írták. Ez egy másik nagyon régi (és általában nem humoros) zenei paródia, amely még mindig folytatódik. Például Bob Dylan a "No more auction block for me" című régi rabszolgadal dallamát vette alapul a " Blowin' in the Wind " -hez.
Az 1940-es években Spike Jones és a City Slickers a maga módján parodizálták a populáris zenét, nem a dalszöveg megváltoztatásával, hanem vad hangeffektusokkal és komikus stílusokkal a korábban mozdulatlan régi dalokhoz. Az 1957-es Broadway musical Jamaica a Calypso zene akkoriban nagyon divatos kereskedelmi változatát parodizálta. Egy nehéz paródiát használó musical volt az 1959-es Little Mary Sunshine című előadás , amely a régimódi operettet piszkálta meg.
A koncertteremből vagy a dalszövegszínházból származó zene parodizálói közé tartozik Allan Sherman , aki arról ismert, hogy olyan zeneszerzők már meglévő műveit adta elő komikus szavakkal, mint Ponchielli és Sullivan; és Tom Lehrer, aki Sullivant, népzenét, ragtime-ot és bécsi operettet parodizálta. Victor Borge zongoraművész a klasszikus és operaművek paródiáiról is ismert.
Peter Schickele zenei szatirikus megalkotta a PDQ Bach-ot , a Bach-család vélhetően újonnan felfedezett tagját , amelynek alkotói teljesítménye parodizálja a zenetudományi tudományt, a barokk és a klasszikus zene konvencióit , valamint meghonosítja a pofonkomédia elemeit.
Stan Freberg az 1950-es és 1960-as években paródiákat készített népszerű dalokból, kigúnyolva a kor zenei konvencióit, mint például Elvis Presley " Heartbreak Hotel " című művét. Paul Weston zenekarvezető és zongorista és felesége, Jo Stafford énekes megalkották a "Jonathan és Darlene Edwards" című zenei duót a rossz kabaréműsorok paródiájaként. A The Barron Knights brit csoport az 1970-es években a pop-előadókról szóló paródiáival vált híressé, míg a The Bar-Steward Sons of Val Doonican jelenleg a legkülönfélébb műfajok népszerű dalaiból ad elő vígjátékokat, elsősorban népi hangszereken.
A különböző technikákkal rendelkező parodisták közé tartozik a "Weird Al" Yankovic és Bob Rivers , akik általában nagyrészt változatlan zenéhez adtak új szöveget, és Richard Cheese és a Lounge Against the Machine vagy a The Lounge Kittens érintetlenül hagyja a szöveget, de megváltoztatja a zenei stílust. , rap , metal és rock dalokat ad elő lounge stílusban. Country Yossi , a zsidó zenei műfaj úttörő zeneszerzője és énekese a country zene és más mainstream slágerek szövegeit dolgozza át, hogy az ortodox zsidó témákat közvetítse. A zenei paródiára egy másik példa a Mac Sabbath , egy Black Sabbath tribute banda, amely McDonald's témájú kellékeket és jelmezeket használ, megváltoztatott szövegekkel, a gyorséttermi ipart gúnyolódva.
A 21. század műfajparódiájába beletartozott a 2005-ös Altar Boyz musical , amely a keresztény rockot és a pop " fiúbanda " stílusát egyaránt parodizálja
Belefülelők:
PDQ Bach - Beethoven Symphony No. 5
Stan Freberg - Heartbreak Hotel
Jonathan And Darlene Edwards - Stayin' Alive (Bee Gees Cover)
Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. E heti vendégünk Robbert Duijf.
Robbert Duijf
Robbert Duijf 1974-ben született Hollandiában. Egy szenvedélyes muzsikus akinek zenéje tiszta, őszinte és szenvedéllyel teli, mégpedig a régi 1930-as évekbeli delta blues iskola, az evangélium és az 1960-as Brit / amerikai népi ébredés alapján. Az első szólóalbuma „Going Home” vették fel élőben 2019-ben szülővárosában, és jó kritikákat kapott. A 2019-es holland Blues Challlenge-en játszott és nyert a szólisták kategóriában. Ez adta neki a lehetőséget, hogy képviselje Hollandiát 2020-ban a Nemzetközi Blues Challenge Bealestreet Memphisben. Ma az ebben az évben kiadott albumába fülelhetünk bele, amelynek címe "Dangerous Mood".
