Blues és én
2026. október 23., péntek
Blueskocsma - Dan Baird & Hinomemade Sin
2026. október 19., hétfő
Karcoltam...
Az alkalom:
Élete
kétharmada tökéletes egészségben csordogált. Korház csak akkor látta, ha
látogató volt. Ám ez egy csapásra megváltozott. Minden utolérte: szívinfarktus,
agyvérzés, ájulások. Minden betegségéből szerencsésen kigyógyult. Amikor már
úgy érezte, hogy minden rendben, akkor ütött be a baj: amputálták először a
jobb, majd a bal lábát. Ott volt kiszolgáltatottan egyik napról a másokra.
Szerettei, eleinte nagy odaadással ápolták, de az utóbbi időben észre vette,
hogy egyre terhesseb lesz számukra.
Ő
is egyre jobban úgy érezte, hogy torzóként már nem akar élni. Megtanult
imádkozni, csak azért, hogy az égiek vessenek véget szenvedésének. Úgy tűnt,
hogy imái meghallgatásra leltek, mert egyre rosszabbul lett, majd korházba
került. Annyira legyengült, hogy már mozdulni sem bírt, örökké csak aludt
volna. Ebben az állapotban látogatták meg felnőtt lányai. Mivel nem tudtak vele
kommunikálni leültek a szembe lévő üres ágyra. Hosszú hallgatás után, egyikük
megtörte a csendet:
- Mit
gondolsz, érdemes még felnőtt pelenkát rendelni?
- Szerintem
felesleges, csak a nyakunkon marad…
Aznap éjjel felriadt.
Valami furcsa, de mégis megnyugtató kék színű köd gomolygott fölötte. Ez hát a
vég mondta, és nyugodtan lecsukta szemeit. Azonban másnap, újra ébredt, és egyre jobban lett, végül
kikerült a korházból. Elkezdődtek a szürke hétköznapok.
Volt a családnak egy
közös napja, a vasárnap. Ebéd után, ha az idő engedte, akkor testületileg egy,
nagy sétát tettek. Ilyenkor engem is magukkal vittek, beemeltek egy kerekes
székbe és már mentünk is. Kellemes őszi idő ölelt át. A család valamin
csicserészett, amikor érezrem, hogy a toló kéz egy pillanatra elenged. Ezt az
alkalmat kihasználva elindítottam a széket a lejtőm. Egyre gyorsabban
hajtottam, arcomat egyre jobban simogatta a szél.
Amikorra észrevették szökésemet, már
késő lett, én már láttam az út végét…
2026. október 16., péntek
Blueshocsma - Chrissi Poland
2026. október 12., hétfő
Karcoltam...
Karcoltam...
Ezüsthát
Ezüsthát egy gorilla volt, nem is
akármilyen, fő gorilla, a falkavezér.
Hatalmas
termete révén, küzdelem nélkül nyerte el ezt a poziciót. Soha nem fegyelmezett,
csak felhúzta szemöldökét és néhány fenyegető lépést tett a renitens felé és már
is helyreállt a rend. Ezüsthát, tizenöt éve került az állatkertbe, előtte
élvezte a természet szabadságát. Most a ketrec legtávolabbi sarkában ücsörgött.
háttal a világnak. Az egyre fokozódó zaj azonban megfordulásra késztette. A
megszokottnál nagyobb látogatósereg fogadta. Egyesek csak ácsorogtak némán, de
voltak olyan gyerekek és felnőttek is, akik majomkodtak, hogy valamilyen produkcióra
sarkalják őt. Ezüsthát egykedvűen nézte őket és arra gondolt, hogy ezek az
emberek a rács jó oldalán vannak-e? Eszébe jutott fiatal kora odakinn, amikor
minden falatért meg kellett küzdeni, állandóan éberen aludtak, bizonytalan
volt, hogy túlélik-e a másnapot…
2026. október 9., péntek
Blueskocsma - Bring Your Own Beer
2026. október 2., péntek
Blueskocsma - Tim Wolf
2026. szeptember 25., péntek
Blueskocsma - Parker Barrow


.webp)


