2017. október 31., kedd

Mini mesék VI.


A farkas család meghozta a döntést: hátrahagyják az életképtelen egyedet. A kis életkezdeményt lassan betakarta a hó, várta a végzetét. Ekkor egy soha nem látott lény jelent meg előtte. Idegen bőrökbe öltözve ott állt egy kétlábú, lehajolt hozzá, valami meleget hozóba becsomagolta és felemelte. Elájult, csodálatos fények villództak körülötte, megnyugtató érzés kerítette hatalmába. Felébredt, már nem fázott, meleg hatotta át bundáját, valami édeskés ízt érzett a szájában, ami az anyai táplálásra emlékeztette. Békésen elaludt.
Az ismeretlen gondoskodásának köszönhetően szép, erős egyeddé fejlődött. Amikor ivarérett lett, a jótevő visszaadta a természetnek. 
Sok farkasordító tél telt el, amikor ismerős szagokat hozott felé a szél. A csorda volt az. Hosszú időn keresztül követte őket, vigyázva a szélirányra, hogy meg ne érezzék a jelenlétét.
Egyik nap egész közel merészkedett. Látta, hogy a falka éppen vadászik. Teljesen bekerítették már az áldozatukat, az izmok pattanásig feszültek, csak a vezér parancsára vártak. A magányos, azonnal átlátta a helyzetet, egy pillanatig nem habozott. Két hatalmas ugrással a csorda vezetője elé pattant, és átharapta a torkát. A váratlan támadás nem hagyott időt a védekezésre. A támadó ijesztőre borzolta szőrét és elindult a falka irányába. A vezért elvesztő csapat, bár többszörös túlerőben volt, mégis a menekülést választotta.
Az ember nehezen eszmélt, hiszen az események a perc tőrt része alatt zajlottak. A farkasok bekerítették, hiába vette le válláról puskáját, egy fillért sem adott volna az életéért. Már felkészült a halálra, amikor a semmiből előugrott egy hatalmas ordas, végzett a főnökkel, elriasztotta a többi pákosztost, és ahogy jött, eltűnt az erdő sűrűjében…

Yeti Jani beperelte a híres cipőgyártó céget, mert nem talált a lábára való lábbelit. Jó ügyvédje volt, Hiéna Gáspár személyében, így jelentős kártérítésre tett szert. Igen ám, de ettől még nem lett cipője. Sunyi Sanyi az élelmes vállalkozó, jó üzletet szimatolt, megalapította a Big Foot cipőkisipari céget. A bolt beindult és felvirágzott. A baj csak az volt, hogy Jani volt az egyetlen vevőjük, mivel Ő volt fajának egyetlen példánya a környéken. Ráadásul el is költözött a Himalája tetején lakó rokonokhoz. A vállalkozás befuccsolni látszott, amikor Sanyinak, nagyszerű ötlete támadt. Kis átalakítással a cipőkből, luxus egérházakat varázsoltak. Az újszerű dizájn világhírűvé tette a céget…

Lajos úr, a kutya, különleges volt a maga nemében, ugyanis nem utálta a macskákat. Már kölyökkutya korában is szégyenkezett a családja miatta éppen eleget. A játszótéren állandóan a kiscicákkal homokozott, fajtársaival nem jutott semmire. Aztán a család nagy megkönnyebbülésére, elkerült a szülői háztól, önálló kutyaól tulajdonos lett, saját gazdival és őrizendő területtel. A gyerekkorának tapasztalataiból kiindulva azonban elfojtotta a macskák iránt érzett szimpátiáját. Jobban mondva, kifelé azt mutatta, hogy mennyire gyűlöli a tejfölös szájúakat, de éjszakánként együtt bandázott velük…

Az erdőkerülő, reggel óta rótta szokásos körútját. Magasan járt már a Nap, megéhezett. Leült egy kivágott fatörzs mellé. Akkurátusan kihajtogatta konyharuháját, ráhelyezte a nagydarab kenyeret, mellé a sózott szalonnát, a lila hagymát, valamint szülinapjára kapott halefját. Egy pillanatra elfordult, de amikor visszatekintett, az egésznek mát csak a hűlt helyét bámulhatta. Körülnézett, tőle nem messze épp egy bokorba próbált beugrani a tolvaj. A károsult utána eredt. A rablónak nem volt szerencséje, ugyanis az erdőkerülő amatőr gátfutó lévén gyorsan utolérte őt. Elé toppant és így szólt:
- Na, de medve, hogy képzeled, hogy csak úgy elviszed az ebédemet?
A mackó lesütött szemmel, visszaadta a szerzeményt, csendesen motyogva próbálta menteni a helyzetet:
- Tudod, éhes voltam…
- Kérhettél volna, Te bélpoklos..., na, gyere.
Visszaballagtak a fatörzshöz, helyet foglaltak. Az erdő őre katonákat gyártott a medvének, jól beszalonnáztak, közben megbeszélték a világ dolgait.
A pákosztos megköszönte a szíves vendéglátást és még egyszer elnézést kért tettéért.
A férfi, ahogy hazaért töviről-hegyire mindent elmesélt a nejének és a gyerekeknek, mi is történt vele.
Másnap, újra nekieredt és rótta az erdőt. Amikor elérkezett az ebédidő, nekikezdett a szokásos ceremóniának, majd megszólalt:
- Medve, hallom, hogy itt vagy, gyere elő nyugodtan…
- Nem szeretnék visszaélni a vendégszereteteddel, meg akartam várni, amíg befejezed, hátha marad utánad egy kis maradék. –jött a válasz.
- Ne kéresd magad, az asszony neked is csomagolt…
Na, erre már nem kellett másodszor is kérni, ott is termett. Leesett az álla a terülj-terülj asztalkámtól, alig bírta ki, hogy ne habzsoljon bele mindenbe.
A lakoma után pihegve heverésztek a fűben. Az erdőkerülő megkérdezte:
-Te, medve tudod, hogy hol lakom én?
- Persze, közvetlenül az erdő mellett.
- Akkor tolmácsolom a nejem meghívását, a szombati ebédre, pontban délben. Az egész család kíváncsi az én kenyeres pajtásomra…

2017. október 27., péntek

Blueskocsma-Various Artists: Collection Hits Blues Ballads CD 1.


Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. Hagyományainkhoz híven, mivel a hónap utolsó hétvégéje van, különböző művészek előadásában hallgatunk meg felvételeket, egy bizonyos témában. A mai nappal egy négyrészes sorozat veszi kezdetét. A téma a blues-balladák. Sokam nem kedvelik a bluest, mert szomorkásnak, népszerűtlennek, ismeretlennek tartják. Pedig nagyon sok népszerű zenekar és előadó nyúlt a témához. Mire a sorozat véget ér, rájössz, hogy tudtodon kívül, mennyi béues számot ismersz és szeretsz, csak éppen nem tudtad, hogy ez is blues...


A következő előadok felvételeit fülelhetjük meg:

01 - Led Zeppelin-Since I've Been Loving You
02 - Blood, Sweat & Tears-I Love You'll Ever Know 
03 - Fleetwood Mac-I Loved Another Woman
04 - Jimi Hendrix-Red House
05 - Janis Joplin-Cry Baby
06 - The Beatles-Oh! Darling
07 - The Band-Tears Of Rage
08 - Creedence Clearwater Revival-Long as I Can See The Light
09 - Fleetwood Mac-Merry Go Round
10 - Led Zeppelin-Babe I'm Gonna Leave You
11 - Blind Faith-Presence Of The Lord
12 - The Beatles-Don' Let Me Down
13 - Creedence Clearwater Revival-I Put A Spell On You
14 - Jimi Hendrix-The Wind Cries Mary
15 - Free-Be My Friend
16 - Grand Funk Railroad-Heartbreaker
17 - Ten Years After-Spider In My Web
18 - J.J. Cale-Call The Doctor
19 - The Doors-The Spy
20 - Janis Joplin-Summertime
21 - Led Zeppelin-You Shook Me
22 - The Allman Brothers Band-Stormy Monday
23 - Jimi Hendrix-AWgel
24 - Fleetwood Mac-Worried Dream
25 - Santana-Black Magic Woman

Letölthető /download/:

Kedvcsinálók:


                                              Led Zeppelin-Since I've Been Loving You


Jimi Hendrix-Red House

Blind Faith-Presence Of The Lord

The Beatles-Don' Let Me Down

Janis Joplin-Summertime

2017. október 24., kedd

Mini mesék V.


Ahogy lecsukódott a sakktábla dobozának teteje, a fehér királynő máris elkezdte szokásos elégedetlenségét:
- Ez mégiscsak tűrhetetlen, megint egy büdös paraszt és egy küldönc közé kerültem! Ez egyszerűen igazságtalanság, a rangomhoz illő lakosztályt érdemelnék.
A többiek némán viselték a fenség szokásos hisztijét. Tudták, hogy egy idő után, úgyis lenyugszik, és álomba szenderül. De most be nem állt a szája, talán a vesztes csata miatt.
- Most jut eszembe, hogy egyébként is miért vagyunk összezárva, a nyilvánvalóan alacsonyabb népcsoportot képviselő feketékkel. Ez aztán, tökéletes szívás! – és egyre magasabbra emelkedett a hangja és egyre mocskosabb szájú lett.
A tömeg kezdett, halkan zúgolódni. A fehér király, aki pipogya papucs volt, próbálta csitítgatni a nejét, de ez csak olaj volt a tűzre. A helyzet pattanásig feszült.
Ekkor megszólalt a daliásabbik fehér huszár:
- Királynőm!
Minden tiszteletem az Öné, de az a helyzet, hogy ott fenn a fekete-fehér csatatéren Ön mindenek feletti uralkodó. Dönthet sorsokról, semmibe veheti az alacsonyabb rangsorban lévőket, ugráltathatja a királyt, kaszabolhatja az ellenséget.
Amikor azonban véget ér a véres csata, egy felső hatalom kezébe kerülünk, és az Ő kénye-kedve szerint helyezkedünk el pihenőhelyünkön. Egy valamit meg kell érteni: itt a sötétségben, már mindenki egyenrangú, és ez így is lesz, amíg újra be nem köszönt a fény, és megint csatasorba nem állunk.
A szónoklat után néma csönd következett. Ha nem lett volna sötét, láthatták volna, hogy a királynő fülig elvörösödött, a többiek egyetértően bólogatnak, az öreg király pedig magába fojtotta a kuncogását.
A huszár, nem gondolta volna, hogy képes ilyen kirohanásra, de jól érezte magát attól, hogy mindez kibuggyant belőle. Még akkor is, ha ezzel esélytelenné vált az általa, a királynő iránt érzett, titkos szerelem, viszonzására. És, persze azzal a tisztába volt, hogy az elkövetkező csatában, ő lesz az első, akit feláldoznak majd…

Szarka Pityu, szorgalmasan gyűjtögette a fényes holmikat, fészkébe. Az asszony megmondta neki, hogyha még valamit hazahoz, kivágja vele együtt, mert már a sok kacattól nem lehet elférni. Pityu egy ideig, szót is fogadott, de nem bírt a vérével. Amikor újabb szerzeményével közelített, már messziről látta, hogy baj van. A tűzoltók voltak náluk, nagy volt a sürgés-forgás. Mint kiderült a hatalmas terheléstől leszakadt a fészek és a lehulló értékeket, pillanatok alatt széthordták a potyalesők…

A flamingó család, nagyon büszke volt egy szem lányukra, Szerénkére. Lehettek is, mert szépséges szép volt. Vigyáztak is rá, mint a szemük fényére. Flamingó papa mindig magánál hordta fényképét tárcájában, és üzleti útjain állandóan dicsekedve mutogatta boldog-boldogtalannak. Flamingó mama, pedig már kiskorában megtanította lányát a szépítkezés művészetére. Még fenekén ott volt a tojáshéj, de már szépségversenyekre járt. Az anyja cipelte egyikről a másikra. Példátlan szépségével sorra nyerte a versenyeket, otthon már külön szobát tartottak fenn a trófeáknak. A sok díj megváltoztatta Szerénkét, magabiztos lett, majd beképzelt és öntelt. Rendszeresen az újságok címlapjain szerepelt. Itt látta meg Tigris „Zsivány” Berci az ismert maffiafőnök. Megtetszett neki és elhatározta, hogy megszerzi magának. Amit ő elhatározott, azt véghez is vitte, egyszerűen elraboltatta Szerénkét. Szegény lány ketrecbe került és állandó kirakati bábúja lett a szörnyetegnek, aki szívesen dicsekedett új szerzeményével barátainak. Az idő könyörtelenül pergett a homokórán. Szerénkét elemésztette a bánat, hamvas bőrére, már csak a múlt emlékezett. Berci beleunt kedvenc játékszerébe, így másik után nézett, Őt pedig kidobatta az utcára.
Sok évvel az elrablása után, újra ott állt a szülői ház előtt. Félve becsöngetett, egy szolgáló nyitott ajtót.
- Mi tetszik?
- Én... én csak…
Ahogy a cseléd visszaért, az úrnő megkérdezte:
- Ki volt az?
- Csak valami szerencsétlen, adtam neki egy kis konyhai maradékot, és az útjára bocsájtottam…

Van valahol egy ország. Pontosan senki nem tudja, hol is található, mert nincs rajta egyetlen térképen sem. Azt mesélik, akik már jártak ott, hogy varázslatos hely, ahol bármi megtörténhet: találkozhatsz, rózsaszín orrszarvúval, eshet a piros hó, természetesen fölfelé, láthatsz önmagukat locsoló, beszélő, kockás virágokat.
Van, aki egész életében keresi, még sem találja meg. Léteznek, olyanok akik, egyáltalán nem kutakodnak utána, és mégis átléphetik a kapuját. Pedig nem őrzik határait, marcona katonák, vagy vérebek. Egyetlen, titkos ajtó a bejárat, amely vagy megnyílik az arra tévedők előtt vagy nem. Pontosan tudja, kit kell beengednie. Ha bejutottál, gólyalábas bohóc üdvözöl, és nyájasan betessékel. Amikor tovább mész, hatalmas szivárványon, színarany betűkkel a következő felirat fogad:
FANTÁZIA ORSZÁGBA ÉRKEZTÉL, ÉREZD JÓL MAGAD!



2017. október 20., péntek

Blueskocsma - The Band Detroit


Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. E heti vendégünk a Band Detroit.



Az amerikai banda eredetileg 1970-ben alakult Mitch Ryder gitáros vezetésével. Akkor még rockban nyomultak. A zenekar 1974-ig volt életképes, ekkor feloszlottak. Többszöri újraindulás és tagcsere jellemezte őket. 3005-ben kialakult egy véglegesnek tűnő formáció. 2011-ben jelentették meg független kiadónál, a ma este meghallgatni szánt csemegét "Dead Man"s Hand" címmel. Az albumon a következő zenészek közreműködtek: Scott Morgan, Johnny Spark, Johnny Arizona, JB Sweet, és Chris Codish.

A következő felvételeket hallgathatjuk meg:

01 - Passion
02 - Saturday Nite
03 - Wild Temp
04 - Stoned
05 - Whisky Head
06 - Hard Rocker Detroit
07 - Gre Gre Man
08 - Got To Have
09 - Mr.Jimmy
10 - White Horse Blues
11 - Mam Of Words
12 - Dead Man's Hand

Letölthető /download!:

Kedvcsináló:


The Band Detroit: White Horse Blues

2017. október 17., kedd

Mini mesék IV.


Kenguru mamának sürgős dolga akadt a városban, ezért felszállt a 6-os buszra. Pont kifogta a csúcsforgalmat. Persze ülőhely most sem volt, kénytelen volt nyomorogni az állatszendvicsben. Az áporodott levegőben minden fajta tisztátalan állat szaga keveredett, rosszullét kerülgette. Ekkor, hirtelen fájdalmas ordítást hallott maga mögül. Gyorsan megfordult, egy sakál volt az áldozat, aki nem tudta olyan hirtelen kikapni a mancsát az erszényéből, hogy ne vegye észre. Kenguru mama felháborodottan kiabálni kezdett:
- Tolvaj, tolvaj !
A környezetben lévő állatok odafordultak és szoros gyűrűbe fogták a megszeppent bűnözőt. Ekkor bújt elő, Öcsi kenguru és vigyorogva mondta:
- Ne félj anya, nem vitt el semmit, mert jól megharaptam az ujját, ahogy tanítottad.
Időközben előkerült a rend őre, és bilincsbe verve letessékelte a pórul járt gazfickót.
Mostanság kenguru mama a bíróságot járja, mert a tolvaj feljelentette súlyos testi sértés miatt. Úgy néz ki, hogy neki áll a zászló, mert a lopási szándék nem volt bizonyítható, de a harapás nyom, igen…

A Nap aludni készülődött a tenger horizontján. Ahogy még egyszer végignézett a kihalt tengerparton, két lábnyomot fedezett fel. Az egyik határozott, mélyre süllyedő, a másik kisebb és kecsesebb volt. Egy ideig egymás mellett haladtak, majd kicsit eltávolodtak. Aztán megint párhuzamosan folytatódtak a nyomok, végül szembe fordultak egymással, majd két különböző irányban távoztak. A Nap, ahogy végleg lebukott, még látta, hogy a dagály elmos minden nyomot, hogy amikor visszavonul, újra sima homokot hagyjon maga után…

A Gyermekláncfű kidugta apró fejét a földből. Törékeny szára egyre csak növekedett, kiemelve fejét a zöldellő fűszálak közül. Most már meglátta testvéreit, ahogy szanaszét benépesítették a környező világot. Egy szép napon előbújt aranysárga koronája. Büszkén tartotta fejét.
Két kislány futott közéjük és társaiból koszorút fontak. Szerencsére voltak nála szebbek, így ő nem esett áldozatul, tovább élhetett.
Levetette sárga ruháját, mert megszülettek gyermekei. Fején csodálatos gömbbe rendeződtek és nagyon szépen fejlődtek. Azonban minden szülő életében eljön a búcsú pillanata. Azon a reggelen, ahogy a Nap felszárította a hajnali párát, gyenge fuvallat érkezett. A szél lehelete, egyre erősödött, az első gyermek ekkor hagyta el a szülői házat, majd sorra követték a többiek is. Utoljára a legkisebb maradt, aki legjobban ragaszkodott az anyja védő karjaihoz. Az erősödő szél azonban őt is elragadta. A gyermekeitől megfosztott, utánanézett szétszéledt apróságainak, és csendben, inkább csak magában ennyit mondott:
- Legyetek boldogok!
Kopaszon és szánalomra méltóan dülöngélt a viharrá fokozódott szélben, majd megadta magát a természet haragjának, és a fűbe omlott.
Ennyi egy Pitypang élete…

A Kakukk család boldogan élt. Amikor elérkezett a tojásrakás ideje, az asszony körberepülte az erdőt és lepasszolta a porontyait idegen fészkekbe. Ezzel el is vetette a gyereknevelés gondját, párjával élték az életüket: világkörüli utakon vettek részt, esténként bárokban múlatták az időt, napközben shoppingoltak. Ez így is ment mindaddig, amíg az asszony anyja hozzájuk nem költözött. Ezek után pokollá vált az életük. A vén szipirtyó mindenbe beleütötte a csőrét. Ráadásul a lánya, egyre inkább a képére formálódott, és az ő pártját fogta. A férj egy ideig tűrte a dolgot, de ahelyett, hogy kivágta volna a banyát a fészekből, ő csomagolt össze és egy kora őszi hajnalon elhagyta a hitvesi ágyat.
Három erdővel odább költözött, kitúrt egy nádirigó családot az otthonából és önkényes lakásfoglalóként tengette tovább életét. Hallani lehetett róla, hogy a városba jár dolgozni, mint időmutató kakukk, egy faliórában. Soha többé nem nősült meg, jelenleg vadházasságban él egy Kacagó Gerlével, és nem bánt meg semmit…

Farkas Eduárd, egyedül élt, hiányzott belőle a csordaszellem. Kinézett az ablakon, sűrű cseppekben esett az eső. Máskor, ilyen esetben, pornót nézett, vagy számítógépes játékokkal játszott, de most egyikhez sem volt kedve. Céltalanul őgyelgett a lakában. Eszébe jutott, hogy felhívja a barátját, Borz Benjamint, hátha neki van valami ötlete. Nem sikerült utol érnie. – Biztos megint a Rókalány után kujtorog – dohogta magában.
Továbbra is fel-alá járkált, amikor megakadt a szeme valamin. Az egyetlen, lakásban fellelhető könyv volt az, amivel utolsó barátnője ajándékozta meg. Amikor megkapta, még mosolygott is magában: a mai modern világban, ugyan ki áll neki olvasni. Persze, illedelmesen megköszönte, de anélkül, hogy belenézett volna, a polcra tette, azóta ott porosodott.
Felemelte. Először a jellegzetes könyvillat csapta meg az orrát. Ez a semmihez nem hasonlítható szag, gyermekkorát juttatta eszébe. Látta magát, ahogy többi kölyöktől félrevonultan rácsodálkozott a képeskönyvek színes világára.
Leült a fotelbe, kinyitotta a csodák kapuját. Annyira belefeledkezett az olvasásba, hogy alig hallotta meg a csengetést. Vagy negyedszerre nyomta meg valaki a bimm-bamm-ot, mire feleszmélt. Kinyitotta az ajtót, ott ácsorgott Benjamin.
- Kész vagy már? – kérdezte tőle, de mikor látta arcán az értetlenséget, folytatta: - Tudod péntek, sztriptíz bár, csajok, pia, meg minden.
- Ne haragudj, nem érzem jól magam, ma inkább kihagynám. – és becsukta az ajtót, a meglepett barát orra előtt.

Visszafészkelte magát a fotelébe és tovább folytatta a félbemaradt olvasást…

2017. október 13., péntek

Blueskocsma - The Midnight Blues Band



Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. A heti vendégünk a Midnight Blues Band.


A Midnight Blues Band, amerikai blues banda. Rutinos öreg rókák alkotják, bár most egy fiatal hölgyemény is erősíti soraikat. A tagok a következők:
Danny Brown - ének, Annie Bertucci - billentyűs és ének, Dan Manser bass és ének, Robert Branwell gitár és ének, Joe Caliva dob és vokál. Nagyszerű csapat, de minden méltatás helyett szóljon a zene. 2007-ben megjelent lemezüket hallgatjuk meg, amelynek a "Peekin' Thru Muddy Water" címet adták.

A következő felvételeket hallhatjuk:

01 - Blue Monday
02 - Muddy Water
03 - Satisfied
04 - I've Got A Woman
05 - Low Down
06 - Mercury Blues
07 - Come On Home
08 - My Special Place
09 - The Deal
10 - Sinner's Prayer
11 - Mojo Workin'
12 - Stormy Monday

Letölthető !download!:

Kedvcsináló:


The Midnight Blues Band - Live



2017. október 10., kedd

Mini mesék III.


Nicrophorus Ede a temetőbogár jó kedvvel ébredt. Úgy érezte, hogy ez lesz az ő szerencsenapja, és így is lett. Ahogy beleszimatolt a levegőbe, finom szaglásának köszönhetően megérezte a jellegzetes illatot. Azonnal cselekedett, mert ha elvesztegeti az időt, bizony megelőzhetik. Szerencséjére elsőként érkezett, izgatottan körbeszaladgálta új otthonát. Közben betolakodók érkeztek, akiket az elsőként érkezett jogán kitessékelt, morcosan ugyan, de visszavonultak, tiszteletbe tartva a bogártörvényeket. Most, hogy már jogos lakástulajdonos volt, kezdte otthonossá tenni környezetét. Belső világítást szerelt, bevezette a kábeltévét, es a telefont, amelyen mindjárt rendelt egy bárszekrényt, feltöltött italkészlettel. Aztán kiült a ház elé, és kibocsájtotta magából a régen felhalmozott illatfelhőt, majd várt. Az eredmény nem maradt el, a csalogató működött és megjelent az első és egyben győztes nő.
- Helló szépfiú, tiéd ez a csodálatos ház?
- Igen hölgyem, ha Te is akarod, már a kettőnké! – válaszolt elpirulva Ede.
Még aznap este, közösen elkezdték kiásni a földet a tetem alól, hogy néhány szorgos nap után a biztonságot jelentő helyen legyen a közös otthonuk, különben mindenféle légylárva inváziónak lenne kitéve.
Ilyen a világ körforgása: elmegy egy elő, hogy teste egy boldog családi fészek lehessen…


A szarvasbogarat felszarvazta a neje, de az erdőben ezen, senki nem csodálkozott, ez náluk családi hagyomány...


A kis krumplibogár rácsapja a szüleire az ajtót és közben kiabál:
- Bezzeg a Katicának lehet hétpettyes ruhája, én meg járhatok állandóan pizsamában…


Mint mindig, most is Nyúl Samu kelt legkorábban. Felkapta magára az odakészített kertésznadrágot, és már szaladt is ki, szájában a reggelinek szánt sárgarépával. Azonban most nem jutott messzire, visszafordult, mert örömhírt vitt a testvéreinek:
- Hurrá, köd van! –visította boldogan. A többiek egyből megelevenedtek, és már tervezgették, hogy mivel töltik el ezt a napot. Az erdei iskolában ugyanis az volt a szabály, ha köd van, nem kell menni, rendkívüli szünet jár minden nebulónak. Hogy miért volt ez így, senki sem tudta. A gyerekeket nem érdekelte, ők csak örültek a potyanapnak.
A 120 éves varjú apó kinyitotta a spalettákat az ablakán, meglátta a ködöt. Odacsoszogott a sakk készletéhez és berakta a bábukat, a polcról leemelt egy jófajta konyakot, majd az egészet bekötötte egy kendőbe és elrepült vele. Nemsokára bagoly tanár úr házánál landolt. Bekopogott, semmi válasz. Harmadszori kísérletre, vérszegény nyöszörgés hallatszott:
- Ki…az?
- Csak én vagyok, engedj be…
Lassan résnyire nyílt az ajtó. Varjú apó gyorsan belépett és becsukta az ajtót.
- Köszönöm, hogy eljöttél. – mondta sápatag hangon Bagoly tanító úr.
- Tudod, hogy jövök, ha köd van, hogy segítsek átvészelni. –válaszolt Varjú apó.
Leültek, felállították a sakkfigurákat, töltöttek a konyakból, csendben játszani kezdtek.
- Megint, itt voltak..? - törte meg a csendet Varjú apó.
- Igen, mind a 142801-en. Akit életemben megettem, az a köddel visszatér, és kísért.
- Túl leszel ezen is, mint a többin. Na, játszunk, mennyi az állás?
- 5228:5227.
- Akkor előre az egyenlítésért!


Ha elefánttal találkozol az utcán, először merevedj meg, hátha nem vesz észre. Ha ez nem jön be, szép lassan fordulj meg és ROHANJ!


Esténként, a hőscincér szívesen mesélt az erdő apróságainak hatalmas tetteiről, csatáiról, bátorságáról. A kicsit tátott szájjal hallgatták az általuk nagyra becsült szuperhős cselekedeteit. Egyik alkalommal éppen kedvencét mesélte, ami arról szólt, hogy ő bizony még a grizzly medvét is fél kézzel a földhöz teremtette. Ekkor különös árnyék jelent meg a tisztáson. Félelmetes volt, a törpéknek földbe gyökerezett a lábuk az ijedtségtől. Csak néhány pillanatig tartott a különös látomás, aztán kiderült mi is okozott ekkora nagy riadalmat. A lenyugodni készülő Napocskának volt játszhatnékja és felnagyította, egy későn jövő sziluettjét. A legkisebb nyuszi volt az, Töpörtyű.
- Lekéstem valamiről? – kérdezte teljesem kifulladva a rohanástól.
- Bizony ám..! – csúfolódtak a többiek, és túl az ijedelmem visszafordultak a mesélőhöz.
Hirtelen csönd ülte meg a tisztást, mert a nagy hősnek, már csak a hűlt helyét láthatták…




2017. október 6., péntek

Blueskocsma - Taj Mahal & Keb' Mo


Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. E heti vendégeink, két nagyszerű blues zenész: Taj Mahal és Keb' Mo.


Taj Mahal:  1942-ben született /eredeti neve: Henry Saint Clair Frederiks/ amerikai blues énekes, zeneszerző. Számtalan hangszeren játszik. Zenéje egészen különleges, mert a karibi, az afrikai, és a Csendes-Óceán délvidékének zenéjét gyúrja össze a hagyományos blues zenével. Kétszeres Grammy-díjas muzsikus.
Keb' Mo: 1951-ben született /eredeti nevén: Kevin Moore/ szintén amerikai bluesgitáros, énekes és zeneszerző. A Keb' Mo művésznevet, még fiatal korában vette fel, utalva afroaamerika származására. Otthonosan mozog a blueson kívül, a pop. a rock, a fold és a jazz világában is. Ő is Granny-díjas előadó.
Ma este kettőjük fúziójával létrehozott, friss, ropogós, ez évi album van terítéken, amely a "TajMo" címet viseli.

A következő felvételeket hallhatjuk:

01 - Don't Leave Me Here
02 - She Knows How To Rock Me
03 - All Around The World
04 - Om Sweet Om
05 - Shake Me In Xour Arms
06 - That's Who I Am
07 - Diving Duck Blues
08 - Squeeze Box
09 - Ain't Nobory Talkin'
10 - Soul
11 - Waiting On The World To Change

Letölthető /download/:
https://data.hu/get/10788464/Taj_Mahal__Keb_Mo_-_2017_-_TajMo_Mp3_320.zip

Kedvcsináló:


Taj Mahal-Keb' Mo: Diving Duck Blues

2017. október 4., szerda

Mini mesék II.




Az alma és a körte nagyon jó barátok voltak. Egy nap azonban örök haragot hirdetve, összevesztek. Az ok, pedig az volt, hogy nem tudták eldönteni, melyikük a szebb. Az alma a gyönyörű pirospozsgásságát, a körte csodálatos alakját emelte ki.
Egy jó ideig nem szóltak egymáshoz, kerülték egymás társaságát. Végül a naspolya kitalálta, hogy állítsanak fel egy független bizottságot, ennek a kardinális kérdésnek az eldöntésére. A felek beleegyeztek, így hát összeült a bölcsek tanácsa. Az őszibarack és a görögdinnye, az alma mellett tett le a voksát. A földieper és a szőlő a körtére szavazott. Az egész társaság a banán felé fordult, hogy ő is nyilatkozzon. A banán ehelyett a saját előnyeit és szépségét kezdte ecsetelni. Ebből hatalmas kiabálás és káosz lett. Amikor a dolog, tettlegességig fajult a két érdekelt fél összenézett, megfogták egymás kezét és távoztak.

Az öreg hinta, már megette a kenyere javát. Csikorgott a lánca, repedezett az ülőkéje, ezért nem szívesen ült már fel rá senki. Egy nap, csendben elmélázott azon, hogy ki mindenkit örvendeztetett már meg: az önfeledt kislányt, a szerelmi csalódott ifjoncot, és a nosztalgiázó nagyit.
Ekkor izgatott sugdolózásra lett figyelmes. A mérleghinta hallotta valahol a hírt, ami futótűzként terjedt a játszótér játékai között. Neki a homokozó mondta el:
- Eurokonform játszótér készül a helyünkre..!
Szegény öreg, azt sem tudta mi az, de rossz előérzete támadt tőle.
Másnap, munkagépek jelentek meg és mindent szétbombáztak, még a mókuskereket is, pedig az nemrég került ide vadonatújan. A gyökereiktől megfosztott játékokat, kérges kezek, teherautó platójára zsúfolták. A jármű elindult. Ahogy zötykölődtek a végzetük felé, az öreg utolsó pillantást vetett otthona romjaira, meglátta Ödönkét, a játszótér mindennapos vendégét, amint tétován ácsorog az elmaradhatatlan homokozó készletével, a feltúrt játszótér sarkában.

Nagy volt a sürgés-forgás az egércsaládnál. Háromszáztizenketteske esküvőjére készültek. Egér papa nehezen adta beleegyezését a frigyre, ugyanis a boldog vőlegény, pórszívókkal házaló mezei pocok volt. Komolyabb vőlegényt szánt a lányának, de látva a tomboló szerelmet, végül beadta a derekát. Az esküvő jól sikerült, bár a vőlegény pákosztos rokonsága, felfalta az összes tartalékukat.
Másnap egérpapa házasodási embargót vezetett be a családban, egészen addig, amíg a készletek újra fel nem töltődnek…

A mérges gomba olyan pipa volt, hogy a kalapját kétszer is a földhöz vágta. Azért lett ideges, mert megtudta, hogy a lánya a rókagombával randevúzgat. Ó pedig azt szerette volna, ha a szarvasgomba daliás fia lenne a kiválasztott. Titkon ugyanis abban reménykedett, hogy ezáltal befolyásos rokonságra tesz szert, és bekerülhet a gombaszakértők szűk elitjébe…

Az állatok tompor szépségversenyt rendeztek. Sokáig a zebra és gazella fej-fej mellett haladva esélyesnek számítottak, de a selejtezőben mindketten kiestek.
A döntőbe kerültek közül a vízilovat kizárták, mert szándékosan ráült versenyzőtársára az esélyes, levelibékára, akit emiatt elszállította a mentő. Szintén diszkvalifikálták a tigrist, mivel implantátumot használt, ami a lefektetett szabályzat szerint tilos volt.
A versenyt végül a botsáska nyerte.
Hogy neki nincs is gömbölyded hátsója?
De voltak befolyásos ismerősei a zsűriben…

Bolha Benedek, nagydologra szánta el magát: bemegy a városba feleséget keríteni, mert ebben a vidéki pórfészekben nincs erre alkalmas nőszemély. Kiment a buszmegállóba, ahol már több százan tülekedtek. Szerencsére double dogger érkezett, így senki nem maradt az árokparton. A kutyabusz nagyot fékezett, amikor a városközpontba ért. Benedek, amikor leszállt, tátott szájjal bámulta a nyüzsgő forgatagot és a villódzó fényeket. Bálint barátjától, jó előre kitanult mindent, azt, hogy hova érdemes menni. Elsőként egy ballábas zoknival a moziba vitette magát. Egy romantikus filmet választott, mert itt remélt nagy bolhalány felhozatalt. Nem is csalatkozott, de minden alkalmasnak látszó leányzó, csak a filmen bömbizett, figyelembe sem vették a jelenlétét.
Ezután a vidámparkba ment, egy gatyakorc fuvarral. Itt sem járt szerencsével: tömegnyomor, részeg csajok, verekedős bolhafiak jellemezték a helyet.
Női harisnyán kapaszkodva jutott el a következő helyre, egy félhomályos bárba.
Itt kicicomázott, alig valamibe öltözött hölgyemények ücsörögtek a bolhapultnál, unalmas képpel koktélt szürcsöltek. Némelyikük ránézett, majd méla undorral visszatértek az italukhoz. Kényelmetlenül érezte magát, nem sokat időzött itt. Felkapaszkodott egy cipőfűzőre és már kinn is volt.
Éppen elcsípte az utolsó hazafelé induló buszt. Ahogy zötykölődött, a feltehetően öreg buszon, azon törte a fejét, hogyan tovább?
Amikor leszállt Csipiszkébe ütközött, aki a szokásos hétvégi bolhadiszkóba igyekezett. Benedek utána fordult.

–Nem is olyan rossz nő ez a Csipiszke- gondolta magában és elindult a lány után…