Folytatva sorozatunkat a régi idők rockzenéjének világábam. ma a ZZ Top kerül sorra. A texasi illetőségű bandát 1969-ben alapította Billy Gibbons gitáros, énekes. Az első évben tagcserék után kialakult a végleges gelállás, Dusty Hill basszus és Frank Beard dobos személyével. Az együttes stílusa a blues-rock, mégpedig magas színvonalon. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint több mint 50 millió eladott lemez. A csapat már többször fel akart oszlani, de a rajongók nem engedték. Mostanában Gibbons csapódva más zenészekhet egyénizik. A banda védjegye a hosszú szakáll és a napszemüveg (a dobos kilóg a sorból). 2004-ben bekerültek a Rock and Roll Híresslgek Csarnokába.
ZZ Top
A banda első lemeze 1971-ben jelent meg, amelyet még 15 stúdióalbum és számtalan koncertfelvétel és válogatáslemez követett, Személyes kedvenc az 1971-es "First Album", mert ezzel robbantak be a zenei életbe. Ma ebbe az albumba fülelhetünk bele.
A követkető felvételeket hallhatjuk:
01. (Somebody Else Been) Shaking Your Tree Written-By – Gibbons 2:35
02. Brown Sugar Written-By – Gibbons 5:26
03. Squank Written-By – Ham, Gibbons, Hill 2:48
04. Goin Down To Mexico Written-By – Ham, Gibbons, Hill 3:23
05. Old Man Written-By – Gibbons, Hill, Beard 3:25
06. Neighbor, Neighbor Written-By – Gibbons 2:21
07. Certified Blues Written-By – Ham, Gibbons, Beard 3:28
08. Bedroom Thang Written-By – Gibbons 4:40
09. Just Got Back From Baby's Written-By – Ham, Gibbons 4:11
10. Backdoor Love Affair Written-By – Ham, Gibbons 3:20
Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. Mivel elértük szeptember utolsó hétvégéjét, hagyo,ányosan különböző eladóké a főszerep. Belevágunk egy sorozatba, amely a blues világát mutatja be 1927 és 2017 között.
A következő felvételeket hallhatjuk:
01. Guitar Blues Odyssey From Roots To Fruits - Quency Jones
02. How Long, How Long Blues - Lerroy Carr
03. Nobody Knows You When You're Down & Out - Bessie Smith
Folytatódik a régi idők rockzenei világánam tett időutazásunk. Ma a Ten Years After nevű zenekar kerül sorra. Az angol csapatot 1967-ban alapította Albert Lee gitáros, énekes. A kezdetekben különböző klubókban és fesztiválolon léptek fel. Első Lp-jük után váltak ismertté, de az igazi világsikerüket a másoddikként megjelent "Undead" című lemez hozta meg, valamint a híres woodsrocki fesztiválon tett fellépésük. A banda 1974-ig létezett, majd feloszlott. 1983-ben megint összeálltak, de ez a fellángolás tiszavirág életű volt. 1988-tól egy sikeresebb korszak következett, gyakorlatilag a mai napig tart. 2012-ben elvesztették Albert Lee-t, aki már az égi zenekarban játszik. Igazán a blues-rock feküdt legjobban a társaságnak, ebben alkottak maradamdót.
Ten Ywars After
A zenekar debütáló lemeze 1967-ben jelent meg, melyet még számtalan nagyszerá stúdióalbum, koncertlemez és válogatáslemez követett. Személyes kedvenc az 1970-ben. ötödikként megjelent "Cricklewood Green" című album, elsősorban a "Love Like A Man" című szám miatt. Ma ebbe a lemezbe fülelhetünk bele.
Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. E heti vendégünk Rory Block.
Rory Block
Rory Block /született: Aurora Block/ 1949-ben született, amerikai gitáros, énekes. Fiatal koránab klasszikus gitároktatásban részesült. 14 éves korában megismerkedett Stefan Grossman gitárossal, aki megismertette vele a Mississippi Delta Blues gitárosainak zenéjével. Ettől kezdve régi bakelut lemetekrpl ezt a zenét hallgatta, majd megtanilta őket és saját stílusára formálta. Felkereste a még élő legendákat, hogy még jpbban magáévá tegye ezt a stílust. A counzty-blues az igazi világa, karrierje felfelé ívelő volt, napjainkig aktyv zenész. Többször nyert Blues Music Awards-ot és lett az év legjobb akusztikus bluesdal szerzője. Ma egy 2018-ban kiadott albumába fülelhetünk bele, amelyben Bessie Smith emléke előtt tiszteleg.
Folytatva kirándulásunkat a régi idők rockzenei világában, ma a Procol Harum került sorra. A brit zenekar 1967-ben alakult. A stílusukaz tekintve progresszív rock, hatd-rock, blues-rock és szimfónikus-rock volt az amelyben otthonosam mozogtak. 10 év együtt zenélés után feloszlottak. Másodvirágzásuk 1991-től, gyakorlatilag a mai napig tart. Az alapító tagokból Gasry Brooker ének, zongora és Keith Reid dalszövegíró maradt meg. A zenekart 2012-ben jelölték a Rock and Roll Hall of Fame-be.
Procol Harum
A zenekar debütáló albuma 1967-ben jelent meg, amelyet még számtalan követett. 2003-ban jelent meg utolsó stúdióalbumumuk, azóta válogatáslemezekkel és koncertfelvételekkel jelentkeztek. Személyes kedvenc az 1967.ben kiadott lemezük, amelynek címe "A Whiter Shade Of Pale", a címadó dal miatt, amely meghozta a világhírnevet számukra.
Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. E heti vendégeink Justin Hayward & John Lodge.
Justin Hayward
John Lodge
Justin Hayward: 1946-ban született angol gitátos, énekes és dalszerző. 15 éves korában már több zenekarban játszott. Az igazi kiugrás számára 1966 jelentett, amikor csatlakozott a Moody Blues zenekarhoz. Kezdetben a Moody Blues korébbi korstakának dalait énekelte, de fokozatosan szerzett dalaival a zenekar fazonszabásza lett. Első szólóalbuma 1977-ben jelent meg, akkor mikor a banda szüneteltette magát. Az 1980-as években Hayward filmekhez és televíziós adásokhoz komponált kísérőzenéket. Pályája során számtalan díjban részesült, többször nyerte el az év legjobb dalszerzője címet.
John Lodge: 1945-ben született angol zenész, basszusgitáros, énekes és dalszerző. Ő is 1966-ban csatlakozott a Moody Blues zenekarhoz. Igen termékeny szövegírónak mutatkozott, neki köszönheti a zenekar legismertebb számai szövegeit. Szólókarrierrel is próbálkozott, három albumot jelentetett meg.
1975-ben a Moddy Blues szüneteltetése közben a két zenész összekapaszkodott és "Blue Jays" címmel egy albummal jelentkezett. Ma ebbe a lemezbe fülelhetünk bele.
A következő felvételeket hallhatjuk:
01."This Morning" (Justin Hayward) - 5:56
02."Remember Me (My Friend)" (Hayward, John Lodge) - 5:28
Folytatjuk a klasszikus rock világában tett sétámkat. Mai zenekarunk a Steppenwolf. A banda 1967-ben alakult Los Angelesben, John Kay énekes, Michael Monarch gitáros, Rushton Moreve basszus, Goldy McJohn billenzyűs és Jerry Edmonton dobos közreműködésével. Hard rockot játsuottak, a szakemberek szerint nekik köszönhető a heavy metal zenei stílus kialakulása. Az együttes a hetvenes évek elejére kifulladt és feloszlott. De alig két év szüneteltetés után újra összeálltak, szétváltak útjaik. 1980-tól megélték harmadvitágzásukat, amely 2007-ig tartott.
Steppenwolf
A banda debütáló albuma 1968-ban jelent meg, melyet 2004-ig több mint húsz album követett. Személyes kedvenc az 1968-as "Steppenwolf" című album, mert ezen található a "Born to Be Wild" című szám. Ez a zenekarnak a legismertenn száma, különosen azért, mert a legendás film: a "Szelíd motorosok" betétdala volt. Ma ebbe a lemezbe fülelhetünk bele, amely újrakevert változat és bónuszfelvételeket is tartalmaz.
A következő felvételeket hallhatjuk:
01. "Sookie Sookie" Don Covay, Steve Cropper3:15
02. "Everybody's Next One" John Kay, Gabriel Mekler 2:58
03. "Berry Rides Again"Kay 2:49
04. "Hootchie Kootchie Man" Willie Dixon 5:12
05. "Born to Be Wild" Mars Bonfire 3:30
06. "Your Wall's Too High" Kay5:45
07. "Desperation" Kay5:44
08. "The Pusher" Hoyt Axton 5:49
09. "A Girl I Knew" Kay, Morgan Cavett2:39
10. "Take What You Need" Kay, Mekler3:27
11. "The Ostrich" Kay5:43
Bonus Tracks
12. "Sookie Sookie" (Mono) 3:15
13. "Take What You Need" (Mono) 3:34
14. "Born to Be Wild (Mono) 3:06
15. "Everybody"s Next One" (Mono Single Version) 2:55
Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. Mai vendégünk Jonny Lang.
Jonny Lang
Jonny Lang (született: Jon Gordon Langseth jr.) 1981-es születésű norvég származású, amerikai, gitáros, blues-, gospel-, és rockénekes, dalszerző. Tizenkét éves korában kezdett gitározni- Rendkívüli tehetsége korán megmutatkozott, hiszen a klasszikusoktól kezdve bármit eljátszott. Nem sokkal később apja elvitte egy helyi bluesbandához, ahol a gitárostól megtanulta a blues fortélyait. Tudása egyre csiszolüdott, olyannyira, hogy rövid időn belül már olyan zenészekkel turnézott, mint B.B. King, Buddy Guy, a Rolling Stones, vagy az Aerosmith. Kiemelkedő zenei tudása alapján, jétszott a Fehlr Hézban, és Eric Clapton meghívta Crossroad fesztiválra. Megjelent albumai közül öt, a Billboard 200-as listájának az első 50 előkelő helyén táboroz és elnyerte a Turn Around Granny-síjat. Ma a 2017-ben megjelent "Signs" című albumába fülelhetünk bele.
Folytatva barangolásunkat a régi idők rockvilágában, mai vendégünk a Jethro Tull. A brit zenekart 1967-ben alapította Ian Anderson, aki a zenekar énekese, zeneszerzője és frontembere. A kezdetekben blues-rockot játszottak, szívesen követve a korszak hasonló stílusú zenekarait. Játékukban egyre jobban felfedezhetők lettek az art rock és a klasszikus kelta zene elemei. A kezdeti próbálkozások után lassan kialakultak egyéni stílusuk jegyei. Köszönhető mindez Anderson jellegzetes fuvolajátékának, egyéni énektechnikájának, valamint összetett dalszerkesztésüknek. A zenekar gyakorlatilag a mau napig aktív.
Jethro Tull
A zenekar debütáló lemeze 1968-ban jelent meg. Ezután ontották a lemezeket, különböző stílusokban, a progresszív rocktól kezdve, a folk rockon keresztül az elektronikus rockig és a világzenéig. Személyes kedvenc a negyedikként 1971-ben kiadott "Aqualung" című album. Talán azért, mert eddigre kikristályosott a zenei irányvonaluk és a jellegzetes Tull-os hangzás egyedi elemei.
Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. Mivel a hőnap utolsó hétvégéjéhez érkeztünk, a hagyományhoz híven különböző előadóké a főszerep. Egy nagyszerű akusztikus bluesválogatást hallgathatunk meg 1999-ből.
A következő felvételeket hallhatjuk:
.\01 - Johnny B. Moore - Ludella.mp3
.\02 - Johnny B. Moore - Got To Find My Baby.mp3
.\03 - Willie Kent - Looks Like It's Gonna Rain.mp3
.\04 - Johnny B. Moore - Baby How Long.mp3
.\05 - Lester Davenport - Tell Me Mama.mp3
.\06 - Johnny B. Moore - No Way To Get Along.mp3
.\07 - Bonnie Lee - Fast Life.mp3
.\08 - Johnny B Moore - Don't Blame Shorty For That.mp3
.\09 - Willie Kent - Look On Yonder's Wall.mp3
.\10 - Johnny B. Moore - Shake The Boogie.mp3
.\11 - Johnny B. Moore - Goin' Away Baby.mp3
.\12 - Johnny Willie, Lester & Bonnie - All Night Long.mp3
Ma egy igazi nagyágyú kerül terítékre, mégpedig a Pink Floyd. A zenekar 1965-ben alakult Londonban. Stílusát tekintve a pszichedellikus- és a progresszív rock volt jellemző rájuk. A kezdeti próbálkozásaik után, kialakították sajátos stílusukat, olyannyira, hogy ezer közül is felismerhető, ahogy elkezdenek játszani. Az alapfelállás: Svd Barrett ének és gitár, Nick Mason dob, Roger Waters basszus és ének, Richard Wright billentyűs. 1968-ban Barrett mentális egészségi okoból távozott /kirugták/, helyette David Gilmour lett a gitáros és énekes, egyben Waters átvette a szövegíró és tematikus vezető poziciót. Így alakult ki a végleges felállás, amely a világhírnév felé repítette az együttest. A zenekar végjegye lett a bonyolult és látványos színpadi show, amely egyre több hívet szerzett számukra. 1979-ben személyes ellentétek miatt Wright elhagyta a csapatot, majd később Waters is követte. Mint Pink Floyd 1989-ig léteztek, melyet követett többszöri újjáalakulás.
Pink Floyd
A zenekar debütálő lemeze 1967-ben jelent meg. A fő zenei vonulat ekkor még Barrett zenei elképzelésen alapult. Kiválásával új irány felé fordultak. Személyes kedvencem a hatodikként 1971-ben kiadott "Meddle" című album. A lemez számai szerepeltek az együttes Pompeii koncertfelvételén, amelyet látva, nagy kedvenceim lettek. Vannak ennél híresebb, ismertebb albumaik, de itt látszott igazán először, hogy mit is akarnak. Az "Echoes" című, több mint húsz perces opusz zeneszerzésén az együttes minden tagja kivette a részét.
A következő felvételeket hallhatjuk:
01. "One of These Days"Gilmour Waters Wright Mason instrumental5:42
02. "A Pillow of Winds"Gilmour Waters Gilmour5:29
03. "Fearless" (including "You'll Never Walk Alone")Gilmour Waters(including Rodgers, Hammerstein II)Gilmour6:07
Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. E heti vendégünk Loudon Wainwright III .
Loudon Wainwright III
Loudon Wainwright III : 1946-ban született, amerikai gitáros, dalszerző, énekes. Első sikerei a hatvanas évek végére tehetők. Bár folkénekesnek indult, de otthonosan mozog más zenei stílusokban is Igazán termékeny dalszerző, amit bizonyít a kiadott több mint ötven albuma. Sikeres, mint sorozatszínész is. Zenei barangolásainak, ma mi is fültanúj lehetünk egy 2014-ben kiadott "Haven't Got The Blues (Yet)" című album meghallgatásával.
A múlt héten a Yes kapcsán már említést kapott Rick Wakeman, úgy gondolom. hogy megérdemel egy külöm fejezetet. Wakeman 1949-ben született Londonban. 7 éves korától zongotaleckéket vett, később nagyszerű tehetségként felvételt nyert a londoni zeneakadémiára. Klasszikus zenét tanuét. de nem fejezte be az iskolát. inkább a saját útját járta. Igazán a progresszív zenei irányzatok vonzották. A kezdetekben kisebb zenekarokban játszott, de már építette szólókarrierjét. 1971-ben csatlakozott a Yes zenekarhoz és közreműködött a Yes legjobb lemezeinél. Azután sem lett a Yes zenekarnak olyan nagyszerű billentyűse. 1973-ban megjelentette első szólóalbumát, majd sorra többit is. Ma már zenei producerként, rádiós- televíziós műsorvezetőként.is ismert.
Rick Wakeman
Első szólólemezét 1971-bn jelentette meg. Mivel a világ zenei életének egyik legtermékenyebb zeneszerzőjéről beszélünk, sejthetjük, hogy hány album áll már mögötte, különböző zenei stílusokban. Ami világhírnevet hozott számára az az 1973-ban megjelent VIII. Henrik és hat felesége, az 1974-es Utazás a Föld középpontja felé, és az 1975-ös Arthúr király és a kerekasztal lovagfjai című lemezek. Személyes kedvenc az 1974-es " Journey To The Centre Of The Earth" című albun, ami igazi csemege a narráció ás a zenék váltakozása miatt. ebbe fülelhetübk ma bele. A kiadvány 2012-es felújított változat.
Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. E heti vendégünk a Brokedown Dukes.
A Brokedown Dukes egy erőteljes blues-rock zenét játszó csapat. Sokat nem lehet róluk megtudni a világhálón, se face, se egy kép róluk, viszont már öt nagyszerű albumot tettek le az asztalra. Közülük a 2019-ben megjelent "The Art of Oblivion" címűbe fülelhetünk bele. Stílusukra jellemző a hosszü gitárszóló betétek. A lemez felvételei Ausztráliában készültek éa a Londoni Abbey Road Stúdió gondozásában jelent meg.
Folytatva a sorozatot a hatvanas évek rockzenészeről, ma a Yes együttes van soron. A zenekart 1968-ban Londonban alapította Jon Anderson énekes és Chris Squire basszusgitáros. A progresszív rock egyik legnagyobbikává nőtte ki magát. A szakemberek egyptt emlegetik a King Crimson, az ELP és a Pink Floyd zenekarokkal. Tagjai nagyfokú zenei tudás rendelkező zenészek, akik aprolékosan kidolgozott bonyolult felépítésű számaikkal váltak a legnagyobbakká a progresszív rock történetében. Olyan muzyikusokat tudhatnak tagjaik között, mint Steve Howe gitáros, vagy Rick Wakeman a világ egyik legtermékenyebb zeneszerzője, a billentyűs hangszerek mestere. A zenekar igazi fénykotát a hetvenes évek közepéig élte meg, de kisebb-nagyobb megszakításokkal a mai napig zenélnek, bér tagjaik életkora már bőven a hatvan felett jár.
Yes
A zenekar debütáló lemeze 1969-ben jelent meg, amelyet nagyszerű stúdióalbumok és koncertfelvételek követte. Személyes kedvenc az 1971-ben kiadott "Fragile" című album. Ezen az albumon teljesedett ji a zenekaz igazi, sajátos stílusa, amely azonnal felismerhető ezer felvétek közül is. Mai fülelésünk alkalmával két változatot is meghallgathatunk: az első 2009es, a második 2015-ös újrakevert változat, természetesen bónuszfelvételekkel kiegészítve. Az eredeti lemez 9 felvételt tartalmaz. Megemlítésre érdemes a lemezeiken megtalálható logó és az egyedi hangvételű grafikus megjelenítés.
A következő felvételeket hallhatjuk:
2009-es kiadás:
01. "Roundabout"Jon Anderson, Steve Howe8:36
02. "Cans and Brahms" (instrumental)Johannes Brahms, arr. Rick Wakeman1:42
03. "We Have Heaven"Anderson1:42
04. "South Side of the Sky"Anderson, Chris Squire7:57
05. "Five Per Cent for Nothing" (instrumental)Bill Bruford0:37
06. "Long Distance Runaround"Anderson3:30
07. "The Fish (Schindleria Praematurus)"Squire2:41
08. "Mood for a Day" (instrumental)Howe3:02
09. "Heart of the Sunrise"Anderson, Squire, Bruford11:32
10. "America"Paul Simon10:33
11. "Roundabout" (Early Rough Mix)8:35
2015-ös kiadás:
01. "Roundabout"Jon Anderson, Steve Howe8:33
02. "Cans and Brahms" (instrumental)Johannes Brahms, arr. Rick Wakeman1:40
03. "We Have Heaven"Anderson1:39
04. "South Side of the Sky"Anderson, Chris Squir 8:00
05. "Five Per Cent for Nothing" (instrumental)Bill Bruford0:36
06. "Long Distance Runaround"Anderson3:31
07. "The Fish (Schindleria Praematurus)"Squire2:38
08. "Mood for a Day" (instrumental)Howe2:58
09. "Heart of the Sunrise" 11_39
10. "Roundabout" (Rehearsal Take, Early Mix)8:08
11. "We Have Heaven" (Full Version, Steven Wilson Mix)2:21
12. "South Side of the Sky" (Early Version, Steven Wilson Mix)5:12
13. "All Fighters Past" (Steven Wilson Mix)2:32
14. "Mood for Another Day" (Previously Unreleased Take)3:04
15. "We Have Heaven" (Acapella, Steven Wilson Mix)2:00
Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. E heti vendégünk Johnny Boy Kunk.
Johnny Boy Kunk
Johnny Boy Kunk bluesgitáros, énekes és dalszerző. Tinédzser korában talált rá a blueszenére. Először a herfli volt a zenekeltő eszköze majd jött a gitár. Ami igazán megfogta ebben a zenében az egyszerűsége és mégis mély érzelmeket kiváltó, lélekhez szóló dallamvilága. Ami legnagyobb hatással volt rá az Charley Patton, Lightin 'Hopkins és Deak Harp zenei világa. Ők a tradicionális Mississippi delta blues képviselői voltak. Johnny meglátogatta ezt a lápvilágot, hogy a gyökereknél szívja magéba minden hangját. Kialakította sajátos zenei világát. Ennek ékes bizonyatéka a mai fülelésre kiszemelt albom. A lemez 2019-ben jelent meg és a "Rough Start" címet viseli.
Folytatva bolyongásunkat a rock világában, ma egy szupergroup kerül sorra. A két hete bemutatott Nice és a múlt heti King Crimson 1969-ben két alkalommal is közösen koncertezett. Mindkét együttes válságban volt, ezért Keith Emerson billentyűs a Nice-ból és Greg Lake énekes és basszusgitáros a King Crimsonból úgy határozott, hogy közös bandát alapítanak. Már csak dobosra volt szükség. Hosszas rábeszélésre az Atomic Rooster dobosát Carl Palmert sikerólt beszervezniük. A zenekar 1970-ben alakult meg és második koncertjükön a Wight szigeti fesztiválon már be is robbantak a köztudatba. A banda fennállásának első négy évében ontotta a lemezeket. Majd három éves szüneteltetés után ujra összeálltak és újabb lemezekkel jelentkeztek 1978-ben végleg feloszlottak. Másidvitágzásuk 1992-1998 közé tehető. Az együttes tagjai külön is jelentkeztek szolólemezekkel és antológiákkal. Tény, hogy az együttes beírta nevét a progresszív rock nagykönyvébe, kitörölhetetlenül.
Emerson, Lake and Palmer
A zenekar debütáló lemeze 1970-ben jelent meg, majd számtalan stúdió és koncertalbuma követte. Mérföldkő és egyben a legismertebb az 1971-ben megjelent Muszorgszki feldolgozás az "Egy kiállítás képei". 1974-ben világkörüli turnét szerveztek, amelynek helyszínein koncertfelvételek születtek. Ma ebb az album CD-kiadásába fülelhetünk bele, mert átfogó képet ad a zenekar sokrétegűségéről.
A következő felvételeket hallhatjuk:
CD one:
01. "Hoedown"Aaron Copland; arranged by Keith Emerson, Greg Lake, and Carl Palmer4:54
02. "Jerusalem"Sir Charles Hubert Hastings Parry, William Blake; arr. Emerson, Lake, and Palmer2:51
03. "Toccata" (an adaptation of Ginastera's 1st piano concerto, 4th movement)Alberto Ginastera; arr. Emerson7:23
04 "Tarkus" 27:33
05. "Take a Pebble" (including "Still...You Turn Me On" / "Lucky Man")Lake11:06
CD two:
01. "Piano Improvisations" (including Friedrich Gulda's "Fugue" and Joe Sullivan's "Little Rock Getaway")Emerson11:53
02. "Take a Pebble (Conclusion)"Lake3:32
03. "Jeremy Bender" / "The Sheriff"Emerson, Lake5:04
04. "Karn Evil 9: 1st Impression" (including "Percussion Solo (Con Brio)")Emerson, Lake, Palmer25:27
Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. E heti vendégünk John Prater ás a Benders.
John Prater
John Prater és az ő bandája, egy feltörekvő félben lévő akusztikus és eleltromos rock-bluest játszó együttes. Tavaly ősszel jelent meg debütáló lemezük, amely az együttes nevén jelent meg. Ma ebbe az albumba fülelhetünk bele.Kellemessen fogyaszthatő blues-rock.