Folytatjuk sorozatunkat, amelyben a zenei műfajol labirintusánam próbálumk eligazodnini. Jelenlegi témánk a Metál.
.jpg)
M mint Metal
A Metal zenei műfaj következő alműfaja a Black metál:
A black metal a metálzene egyik alstílusa. Jellemzői a gyors tempó, a károgó ének, az erősen torzított gitárok és ezek gyors pengetése (tremoló pengetés), a szándékosan rossz hangzás (necro-sound), a minimalizmus és akár a disszonancia is, és a hangulatra, atmoszférára helyezett hangsúly. Az előadók gyakran használnak hullasminket (corpsepaint) és művészneveket.
A nyolcvanas években néhány zenekar, a thrash metal, a death metal és némi hardcore punk által inspirálva egy még sötétebb és még agresszívabb zenét kezdett el játszani, belőlük keletkezett a black metal első hulláma. Maga a kifejezés is a Venom ugyanezen című második lemezétől származik, további fontos zenekarok még a károgós éneket "feltaláló" svéd Bathory, a svájci Hellhammer és Celtic Frost és a magyar illetőségű Tormentor.
A néhány évig tartó második hullám a kilencvenes évek elején indult el, Norvégiában, olyan főbb zenekarokkal, mint a Darkthrone, a Burzum és a Mayhem; ugyanakkor néhány fontos svéd zenekar is ekkoriban alakult, mint például a Marduk, a Dissection és a Nifelheim. A korszak hírhedtségét a zenészek antiszociális hozzáállásának, a templomgyújtogatásoknak és gyilkosságoknak köszönheti.
A második hullám médiasikereinek hatására a black metal elkezdett terjedni, eredeti szellemiségétől egyre inkább eltávolodva. Egyes zenekarok nagy kiadókhoz szerződtek, nagy turnékat csináltak, és "profi" lemezeket készítettek – éppen azt, amit a második hullám zenészei megvetettek. A legnagyobb sikereket a szimfonikus black metal zenekarok érték el, mint a Dimmu Borgir és a Cradle of Filth.
Belefülelők:
VENOM - Black Metal
Bathory - One Rode To Asa Bay
Darkthrone - Transilvanian Hunger
Dimmu Borgir - Black Metal
Cradle of Filth - Black Metal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése