Az óriás homokozó tömve volt önfeledten
játszó felnőttekkel. Nem messze egy padon hárm gyerek lógatta a lábát és
láthatóan unatkozott. Végül a középső, odafordult baloldali szomszédjához,
beszédbe elegyedtek.
- Melyik a tied?
- Az ott a távolabbi sarokban, az az
öltönyös.
- Amelyik körbe vette magát hatalmas
kerítéssel és felhőkarcolót épít homokból?
- Igen. Tudod, mindig építész szeretett
volna lenni, de a szülei bankárt faragtak belőle. És a tied?
- Az a joggingos nő azzal a fejpánttal.
Mindig homoksütiket készít, tudod soha nem tanult főzni, otthon mindig félkész kajákat
melegítünk, itt éli ki a tévés főzőműsorokban tanultakat.
Amikor újra csend lett, a harmadik gyerek
is megszólalt:
- A tieitek legalább valami hasznosat
játszanak. Nézzétek meg az enyémet. Ő az ott a mókuskeréken. Nem elég neki az
egész heti robotolás a gyári szalag mellett, még ilyenkor sem tud leállni.
A másik kettő mélyen a gondolataiba
süllyedt.
Megint a középső szólalt meg:
- Na, lassan mennünk kéne, szedjük őket
össze. Jövő szombaton jöttök?
- Természetesen. Ha nincs az időjárás
miatt játszótér, egész héten nem birok vele.
- Mi is lenne velük, nélkülünk...?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése