2017. február 24., péntek

Blueskocsma - Various Artists-Sweet Home Chicago CD 2


Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. Lévén a hónap utolsó hétvégéje vegyes előadóktól hallhatunk igazi ősi bluest. A téma ma is a chicago blues. Ahol kóborolunk az az 1946-tól, 1952-ig terjedő idő.



A következő felvételeket hallhatjuk:

01 - Eddie Boyd-Chicago Is Just That Way
02 - Big Bill Broonzy-You've Been Mistreating Me
03 - Lee Brown-Horse Shoe Boogie
04 - Big Joe Williams-P Vine Blues
05 - Jazz Gillum-The Blues What Am
06 - St.Louis Jimmy-One Doggone Reason
07 - Big Maceo-Chicago Breakdown
08 - Snooky & Moody-Boogie
09 - Muddy Waters-Can't Be Satisfied
10 - Sonny Boy Williamson-Mellow Chick Swing
11 - Robert Nighthawk-Black Amgel Blues
12 - Man Young-Let Me Ride Your Mule
13 - Roosevelt Sykes-Fine And Brown
14 - Floyd Jones-Hard Times
15 - J.B. Lenoir-Let's Roll
16 - Tony Hollins-Crawin'King Snake
17 - Baby Face Leroy-Rollin' & Tumblin'
18 - Little Walter-I Just Keep Lovin' Her
19 - Baby Face Leroy-Rollin' & Tumblin' /part 2/
20 - Tampa Red-She's Dynamite
21 - Howlin' Wolf-Saddle My Pony
22 - Delta Joe-Tumble And Slip
23 - Memphis Slim-Nobody Loves Me
24 - Jimmy Rogers-Chance To Love
25 - Big Boy Crudup-I'im Gonna Dig Myself A Hole

Letölthető /dowbload/:

Kedvcsinálók:


'You've Been Mistreating Me' BIG BILL BROONZY (1949) 

Big Maceo - Chicago Breakdown

Muddy Waters - I Can't Be Satisfied

Howlin' Wolf - Saddle My Pony

Jimmy Rogers - Chance To Love

2017. február 21., kedd

Malacszerelem


Soma malac most is vidáman ébredt. Még egyszer meghempergőzött a friss szénában és már rohant is ki az udvarra, hogy belevesse magát a dagonyázóba. Amikor úgy érezte, hogy kellően megtisztálkodott, kidöcögött a fürdetőből és körüljárta a területet. Jól nevelt lévén mindenkinek illedelmesen köszönt. Ezt jól is tette, mert a rangsorban előtte állók bizony el is várták tőle. Egyesek, például a kutya, bizony megfenyítette, ha úgy látta jónak. Jelenleg ennek a bizonyos rangsornak a végén kullogott, hiszen még a malacok között is ő volt a legkisebb. Kötelességtudóan csapódott családja tagjaihoz, hogy hangos visítással kiköveteljék a reggeli moslékot. Amikor megérkezett a várva-várt, már nem is tolakodott, tudta úgy sincs esélye. Kivárta a sorát és teletömte a bendőjét. Felnézett a Napra, és elérkezettnek látta az időt, hogy a napi, kis titkos kalandját megejtse. Az udvar bokros részén, a kerítés alatt túrt magának egy titkos kijáratot, itt lógott meg minden nap. Borzalmasan élvezte ezt a tiltott gyümölcsöt. Nap, mint nap új területeket bitangolt be, de volt ahová minden nap ellátogatott. Egy fehér kerítéses gyönyörű ház volt az, csodálatos pázsittal, úszómedencével. De őt nem ez izgatta. Lehasalt a kerítés mellé és izgatottan figyelt. Nem kellett sokat várnia, mert megjelent ő: fehér kismalachölgy szürke foltokkal, myakörvvel a nyakában. Óvatosan lépkedett, finom orrával szaglászta a virágokat, majd ivott a neki odakészített elefánt mintás agyagtálból egy kevéskét. Soma szíve a torkában dobogott, le nem tudta venni a szemét a csodáról. Ekkor egy kétlábú koca jelent meg a félig nyitott teraszajtóban és kedvesen így szólt:
- Mazsola drágám! Gyere be, mert még megfázol!
A megszólított engedelmesen elindult a ház felé közben magában arra gondolt – vajon mikor szólít már meg az a jó kiállású fickó, azt hitte talán, hogy nem vettem észre -.
Így teltek az elkövetkező napok: Soma leselkedett, Mazsola csak várt, hogy a lovag végre megszólítsa őt. Egyik nap aztán úgy döntött, hogy a kezébe veszi az irányítást. Elindult a kukkoló felé és mikor odaért, rápirított:
- Szabad ilyet, egy védtelen malaclányt meglesni?
Soma, amikor látta, hogy álmai hölgye közelít, esze szerint
elinalt volna, de sonkái nem engedelmeskedtek. Hebegett valami érthetetlent, majd erőt vett magán és elvánszorgott megsemmisülése helyszínéről. Hazafelé kavarogtak fejében a gondolatok: hogy is képzeltem azt, hogy valaha is mi egy pár lehetünk. Enni sem volt kedve, lefeküdt a szénába és mikor a többiek nem látták, álomba sírta magát. Napokig ki sem mozdult a baromfiudvarból.
Mazsola egy ideig várta, hogy újra felbukkan az a fiú, de nem jött. Haragudott magára, úgy érezte ő volt a hibás, hogy elijesztette őt. Aztán egy nap csoda történt, újra ott volt. Gyorsan kikéredzkedett és már rohant is hozzá. Lassan indult a beszélgetés, de aztán belelendültek. Mazsola elmondta magáról, hogy ő egy törpemalac, soha nem lesz sokkal nagyobb, gazdája egy nőstény aki gasztróblogger, amiről ugyan nem tudja, hogy mi, de lényeg az, hogy mindig itthon van. Ja és növényevő. Nagyon jónak tartja az ellátást, válogatott finom falatokat kap. Soma tátott szájjal hallgatta, majd amikor beállt a csendszünet, ő is nagy büszkén elmondott magáról mindent: ő egy közönséges házi sertés, valószínűleg nagyra fog nőni, hiszen az apukája is azt tette, gazdái minden féle méretű kétlábúak, moslékon nevelkednek az igen népes családjukban. Mazsola leforrázva hallgatta a lelkes Somát és pont időben meghallotta a hazahívó szót. Gyorsan elbúcsúzott és elindult a biztonságot nyújtóba. Még mielőtt becsukódott volna mögötte az ajtó, hallotta Soma kiabálását:
- Ugye holnap is láthatlak?
Soha többé nem ment ki, akkor, amikor Soma ott volt a szokott helyen, és látta, hogy értetlenül pislogott a ház irányába. Mazsola a függöny mögül leselkedett és várta, hogy elmenjen. Sokszor eszébe jutott az a közönséges disznókból álló konda, amely egyszer elmenve a házuk mellett obszcén bekiabálással illette őt. Mit kezdjen egy ezekhez hasonló, nagy benga, debellával, amikor Ő egy nemesített fajtájú, finom lelkületű hölgy.
Soma egy ideig még reménykedett, de aztán elmaradozott, végül, nem jött többé.
A gazda, mint minden nap szemrevételezte a jószágállományát. Amikor bement a nyárikonyhába, így szólt a feleségéhez:
- Te, Sári, olyan göthösnek látom a legkisebb malacot, úgy gondoltam meg kéne sütni a nevenapodra, nehogy fölforduljon itt néköm, azt semmi hasznunk ne legyen belőle…

Befejezés a boldog véget kedvelőknek:


Miután mindketten elmondtak őszintén mindent önmagukról, egyre jobban érezték magukat a másik társaságában. Hosszú beszélgetéseik egyre jobban tudatosította bennük, hogy együtt szeretnék leélni az életüket. Félredobtak minden méretbeli és rangbeli különbséget, elhatározták, hogy összeköltöznek. Mivel úgy gondolták, hogy egyikük családja sem fogadná be őket, máshol próbálnak szerencsét. Soma gyakorlott földtúróként az éj leple alatt alagutat ásott, míg Mazsola összeszedte a legfontosabb tárgyait: az etetőtálját, a farokgöndörítőt, és a szalaggyűjteményét, majd megszöktek. Máshonban kezdtek új életet, ott ahol még megbecsülték az okos disznókat és tisztelték az igaz szerelmet.

2017. február 17., péntek

Blueskocsma - Blue By Nature



Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. Ma esti vendégünk a Blue By Natire.


A bluesbanda Karen Lawrence amerikai énekesnő és dalszerző köré csoportosul. Az énekesnő szerepelt az Aerosmith zenekarban és Jeff Beck gitárossal is. Kilenc éves kora óta színpadon van, pályája azóta is töretlen. A Blue Nature 1993-ban alakult. A banda motorja Rick Dufay egykori Aerosmuth gitáros, aki provokatív gitárjátékával adott egyéni hangzást a zenekarnak. Ma este az 1995-ben megjelent "Blue To The Bone " albumot füleljük meg.

A következő felvételek hallhatók:

01 - Cadillac Blues
02 - Hard Lesson
03 - No Matter What I Do
04 - The Blues Is In My Way
05 - It's A Man's, Man's World
06 - So Many Roads,So Many Trains
07 - Good-Bye, Mr.Jones
08 - Love Hurts
09 - Love Me All Night
10 - Willie Boy's Shuffle
11 - One Of These Days
12 - Tell Me
13 - Griffin' In Your Face
14 - Blue By Nature

Letölthető /download/:

Kedvcsináló:


Karen Lawrence Blue By Nature


2017. február 15., szerda

A füldugó

Szomszédjaimról szól a történet. Ikerként születtek. Először a lány jött a világra, majd őt követte 2 perc elteltével a fiú. Én még két ilyen összeférhetetlen embert nem láttam a világon. Szerintem már az anyaméhben utálták egymást, és ez az antagonisztikus ellentét végigkísérte egész életüket. Egykorúak voltunk, gyakran ütöttük el az időt nálunk, de soha nem hármasban. Ha a lánnyal játszottam, akkor a fiú maradt távol, és ugyanígy fordítva is. Sokszor hallatszott át a véget nem érő veszekedéseik hang kavalkádja. Mindenről tudtam, mert én voltam mindkettőjük lelki szemétkosara. Szívesem meghallgattam őket, sokszor próbáltam kibékíteni a feleket, sikertelenül. Szegény szülők őrlődtek a két gyerek között, boldog, szerető családra vágytak, de ezt kapták helyette. Szerintem az édesapjuk ebbe a kilátástalanságba halt bele aránylag fiatalon. Amikor elérkezett életükbe a „boldog” fiatal kor, gyakran eljártak otthonról, külön-külön utakon, szerintem csak azért, hogy ne kelljen egymást elviselniük. Tudtam a tétova lépéseikről, ahogy próbálnak helytállni a számukra ismeretlen világ útvesztői között. Én adtam nekik tanácsokat, aki hasonló korú lévén ugyan azzal a gondokkal találtam magam szembe, mint ők.
Azért valahogy felnőttünk. A lány hagyta el elsőként a szülői házat, hozzáment ahhoz a férfihez, akit ugyan nem szeretett, de legalább kiszakította ebből a környezetből. Nem sokkal később a fiú is önállósította magát. Hallottam róla, hogy ügyeskedéseivel könnyű pénzhez jutott és nagyon fut a szekere.
Telt az idő, csend honolt a szomszéd házban. Ritkán láttam az anyát, aki szinte csak a közeli bolt és a lakás közti utat tette meg, nagyritkán. Időnként szóba elegyedtünk, de sok mindent nem tudott a gyerekeiről, ha róluk kérdezősködtem. Aztán egyszer feltűnt, hogy nem látom őt, ezért rosszat sejtve átmentem hozzá. Igen legyengült, rossz állapotban találtam, ezért mentőt hívtam és megígértem, hogy gondját viselem a háznak és a kutyának. Próbáltam megkeresni a gyerekeket, hogy tájékoztatást adjak az édesanyjukról. Nagyon nehezen találtam a nyomukra, pedig sok ismerősöm van mindenfelé. Végül sok vargabetű után a lányt találtam meg, egy nyomorúságos albérletben, magányosan, összetörve. Azonnal úgy döntött, hogy hazaköltözik. Segítettem neki ebben, miközben elmesélte, hogy mi történt vele azóta amióta nem láttuk egymást: gyors házasság után, még gyorsabb válás, magány, elviselhetetlen munka, belefásultság mindenbe, örömtelenség.
Ahogy visszatért, meglátszott mindenen a keze nyoma, talán újra volt célja az életének. Amikor megjött a korházból az anya nagyon boldog volt, hogy újra szólhat valakihez, láthatóan javult az állapota. De ez csak szervezetének utolsó fellobbantása volt, mert egyik reggelen nem kelt fel többé. A temetésre sikerült megtalálni a fiút is. Letörten állta végig a szertartást, majd szó nélkül újra eltűnt a szemek elöl.
Megöregedtünk, ők is én is, amikor egy nap taxi állt meg a házuk előtt. A férfi kecmergett ki belőle, két bőrönddel a kezében. Nagyot fújtatva megállt a kapu előtt, majd lenyomta a kilincset. Épp az udvaron tevékenykedtem, kíváncsian vártam a fejleményeket, de nem történt semmi különös. Az új jövevény néhány nap után átjött egy kis poharazgatásra. Ő is elmesélte eddigi életét: állandó „ügyeskedések”, sok pénz, de boldogtalanság, rossz barátok, elapadó vagyon, csőd, dupla nulla, hazatérés.  Félt, hogy kiújulnak a veszekedések, de csak annyi történt, hogy elosztották a házat és mindenki éli a saját életét. A lövészárok azért megmaradt köztük, csak nem szavakban fejeződött ki a harc, hanem abból, hogy nem szóltak egymáshoz, de ment az apró szurka-piszka.
Nem értettem, hogy miért nem tudnak dűlőre jutni egymással. A szakadék csak egyre mélyült és újra én lettem az ütközőpont, akinek el lehet mondani a vélt vagy valós sérelmeket. Kezdetben csak apróságok harca folyt: kicsenni a másik hűtőjéből a kaját, elhasználni a másik samponját, nem lehajtani a WC-ülőkét. Aztán a háború eldurvult, aminek a környezet is elszenvedője lett. A nő sokáig fennmaradt és tévézett. A férfi korán fekvő volt, és nem tudott elaludni emiatt. Ő viszont korán kelt és a rádiózást részesítette előnyben, ami a nő reggeli szunyókálását zavarta. Amikor rájöttek a másik gyöngéjére, egyre nagyobb hangerőt csiholtak ki zajkeltőjükből bosszantva egymást és a környéken élőket. Amikor szóvá tettem a környék felháborodását a férfi azt válaszolta, hogy ő már megoldotta a problémát, vett egy füldugót, tőle már úgy bömböltetheti az öreglány a tévéjét, ahogy akarja.

Egyik éjjel vad kutyacsaholásra ébredtem. Kirohantam, hogy megnézzem mi történt. A szomszéd kutya rohangált fel és alá, a háztető alól füst szivárgott ki. Azonnal visszaszaladtam és hívtam a tűzoltókat, majd átvetettem magam a kerítésen, hogy segítsek. A nőt láttam meg előszór, ahogy előbotorkált a már lángokkal égő ajtó mögül. Egy pillanatig megállt, körülnézett, majd határozott léptekkel visszament a házba. Néhány pillanattal később mindketten megjelentek. A ház felé fordultak, amelyet már visszavonhatatlanul magukévá tettek a lángnyelvek. Ádám és Éva a sokk hatása alatt álltak földbegyökerezett lábbal, lassan megfogták egymás kezét és arcukon elindult egy-egy könnycsepp. A férfi fülében még most is ott volt a füldugó. Amikor kivette, meghallotta a közelgő, szirénázó tűzoltó autót…

2017. február 10., péntek

Blueskocsma - Zora Young-Little Mike


Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. Ma esti vendégeink Zora Young és Little Mike.


Zora Young 1948-ban született, amerikai bluesénekesnő. Távoli rokona Howlin' Wolf-nak. Ő is gospel énekesnék indult, de megtalálta a blues és a R & B. Olyan zenészekkel lépett fel, mint Buddy Guy, Albert Lee, B.B. King. 2014-ben jelölték a Blues Music Award legjobb női blues énekesnő címért.


Little Mike 1955-ben született. Amerikai blueszenész: herflis és billentyűs. 1978-ban alakította első zenekarát, pályája azóta is töretlen. A kilencvenes években a Tornadoes nevű bandával érte el sikereit.
Ma este kettőjük közös lemezét hallgatjuk meg. amely  2015-ben jelent meg "Friday Night" címmel jelent meg.

A következő felvételek hallhatók:

01 - I'Ve Been A fool Too Long
02 - A Fool's Lament
03 - 44 Blues
04 - True Love Is Hard To Find
05 - I Love Chicago
06 - Friday Night
07 - Chans Of Love
08 - Just Your Fool
09 - Country Girl
10 - I'm Good
11 - Spaain's Boogie

Letölthető /download/:

Kedvcsináló:


Zora Young & Little Mike & The Tornadoes2015 Friday Night

2017. február 9., csütörtök

Hol volt, hol nem volt...

…volt egyszer egy királyság, valahol a világ leghátsóbb sufnijában. Itt élt, hatalmas kastélyában az öreg király, három gyönyörűséges leányával. Sajnos a feleségét a harmadik lánya születésekor elvesztette, soha nem vágyott új asszonyra. Bár mindene megvolt, mégis naphosszat szomorkodott. A lányok nagyon sajnálták az apjukat, ezért összedugták a fejüket, mivel lephetnék meg őt a közelgő születésnapja alkalmából. Mivel ismerték a dalszöveget, amely szerint: „szeretet nélkül minden ház üres”, elhatározták hát, hogy ez lesz a meglepetés. Úgy gondolták, hogy szerencsét próbálnak és megszerzik valahonnan azt a nagybetűs SZERETET-et. A legnagyobb királylány rögtön leszögezte, hogy Ő sajnos nem mehet, mert neki van a világon a legnagyobb smink gyűjteménye és az állandó látogatóhullámot csak Ő képes eligazgatni. A középső sem vállalta, hiszen Ő volt atyja jobb keze: intézte más országokkal folyó levelezéseket, kisebb háborúkban vezette a sereget, valamint intézte a kincstár kettős könyvelését. A legkisebb királylány feladata csak annyi volt, hogy néha álruhában lement a nép közé, kiszimatolni, hogy milyen a hangulat. Mivel ezt a feladatot látták legnélkülözhetőbbnek, valamint ismerték a mese szabályait, miszerint mindig a legkisebbnek sikerül végrehajtani a kijelölt feladatokat, a harmadszülöttet indították útnak. Hét nap, hét éjszaka barangolt már, amikor kikötött egy rozoga erdei viskónál. Bekopogott. Egy ijesztő kinézetű vénség nyitott ajtót. A királylány szállást kért és elmondta, hogy mi járatban van. A randa banya végighallhatta majd így szólt:
- Te biztos sok mesét olvashattál, ha tudtad hová kell jönnöd!?
Na, jól van pihenj le, reggel megkapod az első feladatod.
A királylány, ahogy illik megszámolta a szoba sarkait, majd mély álomba szenderült. Másnap kakaskukorékolásra ébredt és nyomban meg is kapta az első próbatételt. Egy oviba kellett mennie és ott segíteni a kis emberek mindennapjaiban. Gyorsan kitelt az ideje, így hát jöhetett a második feladata. Most egy állatmenhelyre került. Itt is jól teljesített, így hát várt rá a harmadik, egyben az utolsó feladat: szellemileg visszamaradt embereket kellet gondoznia. Becsületesen végigcsinált mindent, így hát visszament az erdőbe bezsebelni a megérdemelt jutalmát. Amikor odaért, meglepetten vette tudomásul, hogy a lepusztult viskó helyett egy kacsalábon forgó palotát talált. Mielőtt kopoghatott volna kinyílt az ajtó és egy szép hölgy fogadta.
- Én vagyok, aki a feladatokat adta neked. Ha engem másnak látsz, kigyulladt benned a szeretet fénye. A feladataid során olyan lényekkel találkoztál, akiknek a lelke tiszta és megtaníthattak a szeretetre: a még meg nem rontott gyermekek, az állatok, és a sérült emberek, akik nagyon tudnak szeretni.
A kis királylány még éppen hazaért a szülinapi torta elkészültére, amelynek gyertyáit most Ő gyújthatta meg. Azóta a palotában nem didereg senki, mert beköltözött a szeretet soha ki nem múló fénye…

/Rövidített változat/:

A világ eldugott zugában élt egy öreg, megözvegyült király és három leánya. A gyermekek, apjuk születésnapjára azt találták ki, hogy a palotába elhozzák a szeretetet. A legkisebb királylány indult neki az útnak, mert ismerték a mese szabályát, hogy a kicsi az eredményes. Mivel Ő volt a legolvasottabb, tudta hol találja meg azt, aki a próbatéteteket kiadja számára. Első feladatként azt kapta, hogy egy óvodában dadusként segédkezzen a töpörtyűk gondozásában. Miután ezt sikeresen teljesítette, jöhetett a második feladat: állatmenhelyen kellett helytállnia. Harmadikként szellemileg visszamaradt embereket gondozott. Amikor túl volt mindenen más embernek érezte magát, hiszen olyanokkal találkozott, akiktől megtanulhatta a szeretetet: a tiszta szívű gyerekektől, a feltétel nélkül szeretetet adó állatoktól, és a sérült emberektől, akiknek egyetlen kincse a szeretet. Így hát elvitte a rideg palotába a szeretet fáklyáját.

/Internetbarát váktozat/:


Volt egyszer egy öreg király és a három lánya, akik azt találtál ki az apjuk szülinapjára. hogy megtöltik a palotát szeretettel. Ezért a legkisebb elvállalta, és teljesítette a három próbát, amely abból állt, hogy három helyen kellett helytállnia: egy óvodában, egy menhelyen és szellemileg visszamaradottak között. Mivel minden alkalommal a szeretet áramlott felé, önmaga is sugárzóvá vált, amit otthon szétszórt és ezáltal mindenkit átjárt a szeretet.

2017. február 3., péntek

Blueskocsma - Litte G Weevil


Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. Ma esti vendégünk Little G Weevil.



Little G Weevil 1977-ben született Budapesten, eredeti nevén Szűcs Gábor néven. Little G blues gitáros énekes, zeneszerző, producer. 2013-ban megnyerte az International Blues Challenge versenyt, ami hatalmas teljesítmény.
Ma este a 2011-ben megjelent "The Teaser" című albumát hallgatjuk meg, amely számos amerikai és európai blueslista előkelő helyén szerepelt.

 A következő felvételeket hallgathatjuk meg:

01 - Real Men Don't Dance
02 - The Teaser
03 - Big City Life
04 - Back Porch
05 - Highway 78
06 - Apple Picker
07 - Dad's Story
08 - 8.47
09 - Liquor Störe
10 - She Used To Call Me Sugar
11 - Losing Cool
12 - Which Way Shail I Go

Letölthető /download/:
https://data.hu/get/10291038/Little_G_Weevil.zip

Kedvcsináló:


Little G Weevil "Help Me"