2017. november 28., kedd

Mini mesék X.


Az állt elöl, a szépen kidolgozott, íves homloklapján, hogy STOEWER RECORD. Az írógépek elitjéhez tartozott. Fénykorában rengeteget dolgozott, ő volt a család szeme-fénye. Egymás kezéből kapkodták ki: apa beadványokat gépelt, anya recepteket gyártott, Eszti a naplóját írta vele, Öcsi pedig csak úgy pötyögött rajta, mivel még nem ismerte a betűvetés titkait. Évente eljött hozzá egy ember, kicserélte az elkopott betűit, új szalagot kapott, és alaposan megtisztogatta részeit. A világ azonban felgyorsult, a komputerizált technika kiszorította. Egy ideig a lakás különböző helyein tűnt fel, végül a szekrény tetején talált végleges helyet. Szeretett itt, mert innen jól szemügyre vehetett mindent. Látta, ahogy apa esténként a számítógépén bütyköl valami fontosat, anya a recepteket már laptopján körmöli, Eszti a tabletjén chat-el, az időközben felnőtt Öcsi, telefonján játszik. Stoewer megértette az idők szavát, de valahol mélyen bántotta, hogy mellőzött lett.
Egyik nap, ősz hajú látogató érkezett. Leemelték helyéről. A jövevény körbecsodálta, megsimogatta míves kidolgozását, újra papírt fűztek éhes fogai közé, és egymás után leütötték betűit. Az ősz fej bólintott, és máris gazdát cserélt.
Gyorsan megszokta az új helyét. Kis asztalkára került, a kandalló mellé. Esténként az élemedett korú, elé ült és finom mozdulatokkal gépelni kezdett…

Az Álarcos Meggyvágó család, már generációk óta betörőként tevékenykedett. Az üzlet jól ment, ezért a frissen születetteket azonnal a hagyományaiknak megfelelően kezdték nevelni. Az idei tavaszi fészekaljból azonban kikerült egy renitens fióka. Kijelentette, hogy ő mást fog csinálni. A főnök azonnal kitagadta a családból, lemondtak róla. Biztosak voltak benne, hogy egyedül nem fog érvényesülni és visszakönyörgi magát. De nem így lett, ugyanis nagy tehetsége volt, mindenféle állati álarc elkészítésében. Élethű maszkjai keresetté tették, mert ebben a zűrzavaros világban senki nem vállalja a saját fizimiskáját.
Így esett meg, hogy a tigris ártatlanul vigyorgó majomálarcban cserkészte be a gazellákat, a krokodil, víziló maszkban bandázott, a rinocérosz arcot viselő barát remete papagájjal…

Már megint itt van a Nagy Bumm! Immár a harmadik. A Földi élet minden szikrája kihunyt, mindenütt csak hamu és felszálló füst. Isten, nagyon mérges, mindenki fél a közelébe menni. Néhány nap eltelte után Mikáél, a Mennyei Seregek parancsnoka közelebb merészkedik és tolmácsolja a többi angyal véleményét: újra be kellene népesíteni a Földet.
Nem jó pillanatot választottak, mert Isten villámokat dobál feléjük. Néhány nap duzzogás után, aztán csak megenyhül és így szól:
- Jól van, fogjunk hozzá…
Minden a megszokott forgatókönyv szerint történik. A hatodik naphoz érkeztek, amikor az ember megteremtése érkezett el.  Ekkor így szólt a Teremtő:
- Ezt a napot szabadnappá nyilvánítom. Senki nem dolgozhat, még a paradicsomi almabolt sem nyithat ki. Ma bulizunk, azt ünnepeljük, hogy megjött az eszünk, ne teremtsünk olyan lényt, aki csak a pusztításhoz ért…

Az erdei iskolában a mackó ikrek Miska és Mucus számítottak a legerősebbnek. Igen ám, de még ők sem mertek ujjat húzni Délceggel a búbos vöcsökkel. Ő ugyanis azzal védekezett, hogyha hozzá mernek nyúlni, akkor szól rokonának, Mocsárszéli Bölömbikának, és itt vendetta lesz. Nem tudták milyen hatalmas állat, viselhet ilyen félelmetes nevet. Bolyhoskát, a legkisebb nyulat küldték el, hogy kérdezze meg a legöregebb teknőst, Béla bát, - aki a helyi lapot szerkesztette -, hallott-e már ilyen állatról. Az öreg már tök süket volt, félreértette a kérdést és ecsetelni kezdte a félelmetes, Böhöm Bika hírhedt bölényivadék rémtetteit. Az új információ birtokában, nagy ívben kerülték a búbos vöcsököt.
Eltelt a nyolc iskolaév, ballagott az osztály. Minden csimotát megtisztelt jelenlétével a rokonsága. Az állatkölykök kíváncsian nyújtogatták nyakukat, hátha meglátják Délceg rokonai között a rettegettet. Az ünnepség végén, Bolyhoska odasündörödött a búbos vöcsökhöz és megkérdezte:
- Nem jött el a rokonod, az a bölömbika?
- Dehogy nem, ott van, ni. – mutatott egy semmitmondó, csíkos tollazatú madárra…

A virágok, minden június 30-án emberkarnevált rendeztek. Ilyenkor, az induló csoportok, kiválasztott ember egyedekből élő képeket hoztak létre. Hetek teltek el a tervezéssel, a megfelelő példányok kiválasztásával, majd utolsó este az élőkép elkészítésével.

Elérkezett a nagy nap, a konvoj nekiindult. Ma is rengeteg virág volt kíváncsi a látványosságra. Sokan külföldről érkeztek, hogy részesei legyenek ennek a nagyszerű rendezvénynek. Az esemény díszvendége, a holland Black Tulip, megnyitó beszédében méltatta a rengeteg beleölt, világszínvonalú munkát, energiát, amivel a szervezők létrehozták ezt a csodát. Legnagyobb sikere, a virágfejet locsoló óriáskannának, a mezei rétet bemutató sokszínűségnek, és a kiscsoportos virágok táncának volt. A 26 indul kocsihoz 96524 egyedet használtak fel, akik természetesen most sem élték túl a megpróbáltatást. De a lényeg, hogy az esemény magas színvonalú lett…

2017. november 24., péntek

Blueskocsma - Blues Pills


Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. Ma esti vendégünk a Blues Pills.


A Blues Pills egy svéd zenekar, amely hatd-rock, pszichedelikus rock, és blurs- rock stílusokban utazik. A banda 2011-ben alakult, Zach Anderson basszusgitáros, Cory Berry dobos, és Elin Larsson énekes közreműködésével. Nem sokkal később csatlakozott hozzájuk Dorian Sorriaux gitáros. Debütáló lemezük 2014-ben jelent meg. 2015-ben dobost váltottak, az új dobos André Kvarnström lett. Azóta ez a formáció létezik. Ma este a másodikként megjelent 2016-os "Lady In Gold" című lemezüket fülelhetjük meg.

A következő felvételeket hallgathatjuk mrg:

01 - Lady In Gold
02 - Little Boy Preacher
03 - Burned Out
04 - I Felt A Change
05 - Gone So Long
06 - Bad Talkers
07 - You Gotta Try
08 - Won't Go Back
09 - Rejection
10 - Element's And Things

Letölthető /download/:

Kedvcsináló:


Blues Pills - Lady In Gold

2017. november 21., kedd

Mini mesék IX.




Elefánt Csucsu imádott focizni, ha volt egy kis szabadideje, máris a tisztásom kergette a bőrt. A sok gyakorlás által, tökélyre fejlesztette cselező technikáját, fejjátékát, szabadrúgásait. A baj csak az volt, hogy a környéken nem létezett olyan csapat, ahol kamatoztathatta volna a tudását. Először a nyulaknál próbálkozott. Szaporaságuk miatt rengeteg csapatuk volt, tele két ballábas szerencsétlenséggel. Mégis kiutálták maguk közül, mert félő volt, hogy valamelyikőjüket szétlapítja nagy tappancsaival. A kapus, nem mert belenyúlni gyilkos erejű lövéseibe, mert drágább volt neki a saját kis élete. A kispadra sem ültették, mert állandóan összeroskadt alatta. Ezután a süncsapatnál próbálkozott, de halálra unta magát, mert állandóan kipukkadt a játékszer a rengeteg tüske miatt. A párducok csapatánál, nem volt elég gyors, a struccoknál állandóan sárült volt, mert ezek az alattomos szárnyasok rengeteget szabálytalankodtak. Maradt neki a magányos tisztás, itt találta a rekkenő hőség, az áztató eső és a puhán aláhulló hó is.
Egyik este a tévében látott dekázó világbajnokságot. Elhatározta, hogy a legközelebbi megmérettetésen már ő is ott lesz. Éjt nappallá téve gyakorolt a versenyre. Történt egy nap, hogy vándorcirkusz zötyögött át az erdőn. Az igazgató, kibámulva a kocsi ablakán meglátta Csucsut gyakorlás közben. Megállította a konvojt, mert pont egy ilyen szám hiányzott a műsorból.
Csucsu, aznap már fellépett, mint a cirkusz fő attrakciója…

A hangjegyek ott zsúfolódtak az újonnan vásárolt csodálatos hangfalakban. Nagy volt a lökdösődés, tolakodás. Mindenki elsőként szeretett volna kiszabadulni. A nagy tiszteletben álló violinkulcs csendre intette a tömeget:
- Nagyon jól tudjátok, hogy amit most műveltek, abból nem lesz más csak kakofónia. Legyetek türelemmel!
A kedélyek lenyugodtak, a szünetjel relaxációs dallamokat dúdolt, a kisebbek álomba szenderültek. Nem kellett hiába várakozniuk, mert megjelent Ő a Mester. Szépen egymás mellé állította a megfelelő hangjegyeket és útjára bocsájtotta őket.
Odakinn felcsendült egy csodás dallam…

Vándorsólyom Őrs, úgy döntött, hogy szögre akasztja a hátizsákját és nyugdíjba vonul. Jó előre eltervezte, mivel tölti majd a boldog nyugdíjas éveket. Először is edzésbe marad, nehogy eltunyuljon. Mindjárt el is ment Rinó Izom Igor testépítő termébe és váltott egy éves bérletet. Két hétig lelkesen járt is, de utána fokozatosan elmaradozott, ugyanis izületei már nem voltak a régiek, nem bírták a fokozott edzésmunkát. Tervei közt szerepelt az is, hogy saját maga szerzi majd be a mindennapi betevőjét, hagyományos módon: röptében elkapva a szárnyas finomfalatot. Néhány próbálkozás után rádöbbent, hogy a gyorsasága és a látása, már nem a régi, így bizony többször éhes maradt. Rászokott, hogy elballagjon az erdei bevásárlóközpontba és televegye a hűtőt készételekkel. Na és persze sörrel, mert mivel már nem vezetett, ihatott kedvére.
Ma már, hogy több mint egy éve nyugdíjas kialakult a napi rutija. Reggel felébred, kinéz az ablakon. Ha jó idő van, tesz egy rövid sétát, rossz idő esetén ki sem dugja az orrát. Utána, gyárt néhány pirítóst, megreggelizik, bekapcsolja a tévét, morgolódik a híreken. A délelőtt többi részében, memoárjának fésülgetésével foglalatoskodik. Ebéd: microzott, előre gyártott hami, majd szunyókálás. Délután sakkparti Sólyomnagy Tábornokkal, este tévébambulás és alvás.
Sokszor elgondolkozott azon, más lett volna-e az élete, ha megnősül és nem remeteéletet él. Arra jutott végül, hogy jó lett volna megtapasztalni az igaz szeretet ízét, de azért ennek az életnek is voltak előnyei. Például.., például.., példál. Most éppen nem jutott eszébe semmi, de biztos volt olyan…

A kaméleon család kedvenc szórakozása volt a bújócska. A nagyi volt ennek a nagymestere, bár szegénynek ez lett a veszte. Ugyanis, egyszer olyan jól elbújt, hogy három év után találták csak meg, de addigra éhen halt szegény, bár az is igaz, hogy a játékot megnyerte…

Majoméknál volt egy fiú, aki nem a hagyományos módon ette a banánt. A nagy átlag, hámozás nélkül begyűrte a finom csemegét az arcába és egybe lenyelte. Néhányan, megpucolták, és előbb törzsét, majd a héját ették meg. Ez a különös majomfi azonban először leveleket terített a fűbe, majd megpucolta a csemegét, egy éles kővel felkatonázta és egyesével elfogyasztotta, utána a héját bedobta a szemetesbe. A többieket ez az utolsó ténykedés háborította fel legjobban, hiszen az étel legértékesebb része pocsékba ment.
Egyik este tévézett az egész brancs. Film közben, az egyik reklámban, pont úgy fogyasztották a banánt, mint különc társuk. Döbbent csend ült, a mindig zajos társaságra.
A következő napokban egyre több majom tért át az új étkezési szokásra, végül már mindnyájan így étkeztek. Egyet kivéve.

Igen a mi kis különc majmunk időközben kipróbálta az egészben arcba tömős módszert és tetszett neki…

2017. november 17., péntek

Blueskocsma -Bernie Marsden


Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. E heti vendégünk Bernie Marsden.


Bernard John Marsden 1951-ben született Angéiában, rock és bluesgitáros. Pályafutása rockzenészként indult 1972-ben. Több zenekarban is szerepelt. Az igazi áttörés akkor jött életébe, amikor a volt Deep Purple énekessel, David Coverdalával, és Micky Moody gitárossal 1978-ban megalakította a Whitesnake zenekart. Az együttes első hét lemezén közreműködött, mint gitáros és dalszerző. A Whitesnake után a blues felé vette az irányt, napjainkig ebben tevékenykedik. Ma este a 2002-ben kiadott "Green And Blues" című albumába fülelhetünk bele.

A következő felvételeket hallhatjuk meg:

01 - Hideaway
02 - Don't Want No Woman
03 - If You Be My Baby
04 - Little Girl
05 - Rollin' Man
06 - Merry Go Round
07 - Watchout
08 - Snowy Wood
09 - My Heart Beats Like A Hammer
10 - Shake Your Money Maker
11 - Love That Burns
12 - The Welfare
13 - Steppin' In
14 - The Supernatural
15 - Man Of The World

Letölthető /download/:

Kedvcsináló:


Bernie Marsden Merry Go Round

2017. november 14., kedd

Mini mesék VIII.



Árnyék, mindig is félt testvérétől, Fénytől. A család nem értette, hogy miért. A fénytestvér állandóan biztosította odaadó szeretetéről, de hiába, a félelem mindig ott bujkált Árnyék szemeiben. Nem volt hajlandó testvéreivel együtt játszani, mindig kereste a sötét zugokat és általában egyedül foglalatoskodott valamivel. A szüleit bántotta a dolog, szerették volna, ha mindenki boldog lenne a családban. Árnyék, közös szobában lakott kis öccsével, Szürkével. Egyik éjszaka, szürke arra ébredt, hogy testvére beszél álmában. Fülelt a sötétben, és jól megjegyzett mindent. Másnap, már alig várta, hogy kettesben maradjon édesanyjával, máris kikotyogta:
- Tudom ám, hogy mi a titka Árnyéknak!
-Na, mi az, mondjad te kis pletykafészek. –kíváncsiskodott az anya.
- Azt, mondta éjszaka, álmában, hogy azért fél Fénytől, mert aggódik, hogy megvilágítja rejtett titkát, azt, hogy Ő lesz majd a sötétség hercege, a káosz uralkodója. De amíg kicsi nem derülhet ez ki, mert most még gyenge, sebezhető és elpusztítható…

Zsiráf Nyakó volt a leglúzerebb állat a környéken. Amibe belefogott, az biztos, hogy balul sült el. Állandó gúnyolódás céltáblája lett emiatt. Mindenki nagy ívben elkerülte, nem volt egyetlen barátja sem. Ami jobban bántotta, hogy barátnő sem akadt, pedig nagyon szeretett volna, mert beindultak a hormonjai. A nők kinevették esetlen próbálkozásait, a háta mögött kibeszélték szerencsétlenkedéseit.
Egy nap, azonban váratlan fordulatot vett az élete. Jelentkezett egy tévés vetélkedőre és meg is nyerte a „Leghülyébb állat” megtisztelő címet. Ahogy szétfutott a hír, népszerűségi indexe az egekbe szökött. Omlottak hosszú lábaihoz a nők, még válogathatott is közöttük. Egyik este, a bárban éppen álmai hölgyét várta, Párduc Amélia szépségkirálynőt, de hiába. Alkoholba fojtotta bánatát és a mixernőt cipelte haza. Másnap zúgó fejjel kicsoszogott az újságért. Ahogy kinyitotta, egyből szemébe ötlött a főcím: „Viziló Sanya megnyerte a Túlélő showt”
Szomorúan letette az újságot, tudta, hogy pünkösdi királysága véget ért…

Foltos Annabella, a tehén, ült az istálló sarkában és szájharmonikázott. Arra ment a ház őrzője, Vendel kutya, leült és mély átérzéssel hallgatni kezdte. A bikák bikája Zsombor, ahogy meghallotta a szívhez szóló dallamot, azonnal beleszerelmesedett és félre nem érthető ajánlatot tett. A zenét meghallva, sorra jöttek a farm állatai: a merengő birkák, Kucu néni a malacaival, a lovak, Hajnalpír kanca vezetésével, Sámson és Delila a két magányos kecske, az örökké csak vigyorgó Ákos a szamár, és persze a többiek. Zsúfolásig megtelt az istálló rajongókkal, a tömeg hullámzott.
A gazda kinézett a ház ablakán. Az udvaron nem látott egyetlen állatot sem, gyanússá vált a dolog. Fogta a kalapját, szólt a fiának, és együtt kimentek körülnézni. Amikor odaértek az istállóhoz, földbe gyökerezett a lábuk a látványtól. Egy ideig tátott szájjal hallgatták az előadást, majd egyszer csak a gazda elindult a ház felé.
- Hová megy édesapám? – kiáltott utána a fiú.
- Telefonálni. Lemondom a holnapi szállítást. Majdnem vágóhídra küldtem ezt a marhát, mert kevés tejet adott…

Görögdinnye papa nagyon büszke volt családjára. Mindenki szépen fejlődött, köszönhetően az esőnek és a csodálatos napsütésnek. Lányai lassan eladósorba cseperedtek. Volt köztük egy kedvence Gömbölyke. Mindent megtett volna érte, de a lány nagy csalódást okozott. Történt ugyanis, hogy megismerkedett a szomszédos föld rosszhírű sárgadinnye fiával, a nyikhaj Girnyógerezddel. Általa, Gömbölyke rossz társaságba keveredett. Kezdetben csak spiccesen, később totál részegen, az utolsó időkben pedig belőve ért haza a dorbézolásokból. Az apja teljesen összeomlott.
Egyik hajnalban is teljesen szétcsúszva érkezett, azonnal elterült az ágyán. Nem telt bele sok idő, teherautó érkezett, emberek szálltak le róla. Egyikük előre ment és az általa jónak véltekre keresztet rajzolt. A többiek, ezeket begyűjtötték. Szépen telt a kupac. A jelölős ember Gömbölykéhez érkezett, lehajolt hozzá és azt dünnyögte: -Te még nem vagy elég nagy, de nagyon formás. Elviszlek a kislányomnak, biztos örül majd neked…

A szappan már sok reinkarnációt megélt. Legelső életében mosdószappan volt, egy szegény családnál. Nagy becsben tartották, mert számukra sokba került. Hétköznap, bebugyolálva kuksolt a sötétben, csak vasárnap használták. Ilyenkor a legapróbbtól a legnagyobbikig, a kezükbe vették és testüket bedörzsölve, finom illatúvá váltak. Aztán felöltöztek és elmentek a misére. Hosszú, szép élete volt. Amikor már kicsire zsugorodott, megkímélték a további munkától, bekerült a szekrénybe, hogy jó illatot kölcsönözzön a ruháknak.
A következő életében közönséges mosószappan sanyarú sorsát élte. Rövidkére sikerült az ottlét, mert a ház asszonya bérmosásból kereste a kenyérrevalót.
Új élete, luxuskörülményekbe repítette. Gazdag házhoz került, ahol számtalan, különböző illatú társával együtt versengett az úrnő kegyeiért. Orgona illatával ő volt az egyik kedvenc.
Jelenleg, a mai modern kórnak megfelelően folyékony szappanként tengeti az életét. Szereti, ezt a számára még szokatlan létformát.
Egyik nap, puha gyerekkéz, valami bögrefélébe töltött belőle egy kevéskét és jó alaposan összekeverte kedvencével, a vízzel. Utána belemártott egy csövecskét és kiemelt egy keveset az elegyből. Ekkor levegő suhogását lehetett hallani, majd szép lassan gömbbé formálódott. Mikor már hatalmasra nőtt, elérkezett a csoda pillanata, elvált a fúvókától és fantasztikus érzés kerítette hatalmába. Lebegett. Bár rövid ideig tartott, mert szétrobbant, de soha nem fogja elfelejteni a pillanatot…


2017. november 10., péntek

Blueskocsma-The Marcus King Band


Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. E heti vendégünk a Marcus King Band.


A banda vezetője Marcus King, aki élő bizonyítéka annak, hogy nem kell ahhoz megöregedni, hogy jó blueszenész légy. Marcus még szemtelenül fiatal, de óriási tehetség. Igaz könnyű útja volt hiszen apja is neves blueszenész Matvin King, így génjeiben hordozza a bluest. 11 éves korában már apja zenekarában játszott. Ma este a 2014-ben negjelent "Soul Insight" című albumába fülelhetünk bele.

A következő felvételeket hallgathatjuk meg:

01 - Always
02 - Boone
03 - Fraudulent Waffle
04 - Honey
05 - Dave's Apparition
06 - Everything
07 - No Decency
08 - Dying
09 - Booty Stank
10 - Opie
11 - Keep Moving
12 - I Won't Be Here

Letölthető /download/:

Kedvcsináló:


The Marcus King Band - Everything

2017. november 7., kedd

Mini mesék VII.


Az erdei rendőrségen felvételt hirdettek, mert a vadászsólymok kétharmadát elvitte a madárinfluenza. Három hétig senki nem jelentkezett. Ekkor kopogtak az ajtón, egyszerre két jelentkező is akadt: Strucc Sebestyén és Pocok Petúr. A kéttagú bizottság meghallgatta a jelölteket és útjukra bocsájtották őket azzal, hogy majd értesítik őket. Ahogy becsukódott mögöttük az ajtó, a bizottságból kipukkadt a röhögés:
- Még ezek akarnak rendőrök lenni, a strucc azzal a hülye, hosszú nyakával, meg az affektáló beszédjével? Meg a pocok azzal a hordónyi pocakjával és az apró termetével? Mit csinálna, ha intézkednie kellene, talán lábra menne?
Így kacarásztak egész este a jelentkezőkön.
Telt-múlt az idő és több jelölt nem akadt. A parancsnok vakargatta a fejét, majd kiszólt az ajtón:
- Ügyeletes, hívja fel azt a két szerencsétlent!
Kis idő múlva bejött a felszólított és jelentett:
- Uram, a két embert már beszipkázta a konkurencia: a strucc, elment sofőrnek a Tarajos Sül bandájához. Azóta senki nem tudja őket elkapni, olyan gyors az a madár. A pocokról meg kiderült, hogy kiváló nindzsa harcos, Oroszlán Ottokár hírhedt gengszterfőnök, személyi testőre lett…


Medve Madocsa, az öreg csibész, úgy döntött, hogy kihasználja az indián nyarat és a tél beállta előtt kitisztítatja a bundáját. El is ballagott Panda Chien tisztítószalonjába és beadta kedvenc ruhadarabját. Ideiglenesen elővette műszőrme kabátját, amit szörnyen gyűlölt, mert állandóan viszketett benne, és egyébként is már rég kinőtte, ezért idétlenül nézett ki benne. Ezért nem mutatkozott a többiek előtt: otthon ücsörgött, zenét hallgatott, olvasott, vagy pasziánszozott.
Végre elérkezett a nagy nap, a céduláját lobogtatva lépett be a szalonba. Meg is kapta kedvenc ruhadarabját, nem bírt várni, azonnal berohant egy próbafülkébe és visszavedlett eredeti szépségébe. Belenézett a tükörbe, majdnem elsírta magát. Kirohant és az üzletvezetőt követelte:
-Mi lenni baj? –kérdezte Chien úr.
- Nem látja, maga alulméretezett játék mackó! – üvöltött Madocsa.
- Összement a bundám, mit csináltak vele?
- Nem mondani, hogy lehet-e vegyi tisztítás, nem tudni, hogy medvekabát, nem szereti a vegyszereket.
Madocsát majd megütötte a guta, kiviharzott az ajtón, perrel fenyegetőzött. Szegény panda leforrázva állt és már lelki szemeivel látta, ahogy bezárják az üzletét. Madocsa, a bejáratnál összeütközött egy tavalyelőtti, fiatal medvével, aki ugyan csak, egy medvebundát cipelt a mancsában. Olyan mérges volt, hogy az udvarias köszönést sem fogadta. Az újonnan érkező odament a pulthoz, és azt mondta:
- Azt hiszem valami tévedés történt, ez nem az én bundám, mert túl nagy rám.
Chien mester fejében fény gyúlt, hogy csak egyszerű bundacseréről van szó, megkönnyebbült, majd Madocsa után rohant…

Tökéletesen egyformának látszottak, akár tízes ikreknek is hívhatták volna őket. Mindegyikük, fehér gömböcske volt, egymás mellett, de külön lakásban laktak. Egy nap dobozba rakták őket, több hasonlóval együtt. Rájuk csukódott a tető, sötét lett. Szerencsére a legéletrevalóbb hozott magával túlélő felszerelést. Elővette a zseblámpát és a svájci bicskájával kijáratit készített magának. Ezután kijárkált portyázni, bekukucskált társaihoz. Egyik ilyen alkalommal találta meg a velük együtt becsomagolt nyomtatott papírt. Alaposan áttanulmányozta az irományt és egyre rosszabbul kezdte érezni magát. Rájött, hogy miért születtek, milyen jót tesznek, de mennyivel több rosszat is okoznak. Elhatározásra jutott. A többieknek is elmesélte a történteket, akikkel együtt úgy döntöttek, hogy nem szeretnék beteljesíteni küldetésüket. Mindnyájan kiszabadultak, egymás hátára állva, felfeszítették a doboz tetejét, láncot alkotva kihúzták az utolsót is dobozbörtönéből és visszacsukva a fedelet, az éj sötétjét kihasználva megszöktek.
- Drágám, gyere már ide, így még nem jártam. Most hoztam el a gyógyszert a patikából. Be akartam venni az első szemet, ahogy az orvos utasított, és tessék, csak az üres levelek meg a használati utasítás van benne…

Nagy balhé tört ki a Kapcarongyban, mert Krokodil Özsébet hamiskártyázáson kapták. Alig tudott elinalni.
Pár napig meghúzta magát a mocsárban, de bizsergett a vére. Tudta, hogy a kártyának lőttek, más után kell nézni. Az agárverseny elég könnyű pénzszerzésnek ígérkezett, de a sorozatos bundák miatt, ráment a tartalék vagyonkája. A felesége hiába rimánkodott, mégis hozzányúlt a konyhapénzhez, és máris a félkarú rablók társaságában múlatta az időt. Persze, hogy ott sem járt szerencsével.
Végső elkeseredésében az uzsorás maffiózó Erszényes Zsiga segítségét kérte. Kapott is kölcsönt, kétszeres visszafizetési kötelezettséggel.
Zsiga pénze, úgy nézett ki, hogy megfordítja a szerencséjét, beindult a nyerő szériája.
Összes adósságát visszafizette, a család léte is felfelé ívelőbe került.

A neje, minden áron le akarta beszélni a továbbiakról, de állandóan azt hajtogatta, hogy csak még egyszer, és nincs tovább. Úgy is lett, mert aznap este veszített az orosz ruletten…

2017. november 3., péntek

Blueskocsma - Floyd Lee


Itt a hétvége, nyit a blueskocsma. E heti vendégünk Floyd Lee.


Floyd Lee /eredeti nevén: Ted Williams/ 1933-ban született Mississippi-ben. Már fiatal korában megérintette a blues, amely végig is kísérte életét. 1972-ben New Yorkba költözött, ahol alapító tagja lett a New York Music zenei csoportosulásnak. Ted bluest játszik metróállomásokon,  az utcán, piacokon. Fiatal gyerekeket tanít a Harlemben. Zenéje, számtalan országba eljuttatta már, Japántól Oroszországig. 
Ma este a 2001-ben megjelent "Mean Blues" című albumba fülelhetünk bele.

A következő számokat hallgathatjuk meg:

01 - Down In Lamar
02 - How Low Can You Go
03 - Mean Blues
04 - High Maintenanence Woman
05 - Devil At Your Doorstep
06 - Third Degree Charm
07 - See Saw Saily
08 - Lose My Number
09 - Hard Working Woman
10 - Pea Patch Blues
11 - When You Break A Yomg Girls' Heart
12 - Come Home

Letölthető: /download/

Kedvcsináló:


Floyd Lee - Meat Blies