Mindig is az ősz volt a kedvenc évszakja.
Másnak szomorúságot, letargiát, elmúlást jelentett, de ő egészen más szemüvegen
keresztül látta a világot. Csodálta az égbolt máskor soha nem láható színeit, a
levelek szinkavalkádját, a „vénasszonyok nyarát”. Imádott az őszi erdőben
csatangolni, botorkálni az egyre szaporodó avarban. Egyáltalán nem zavarta,
hogy a fák egyre kopaszabbak, szánalomra méltóbbak lettek, ez is az sorsunk
része, Az élet minden fázisának meg van a maga szépsége csak meg kell látni.
Lehet, hogy közeleg a vég, de ha bekövetkezik, a korhadó fából a magoncok
nyernek táperőt és kapnak erőre. Az ősz olyan, mint egy bölcs medve, aki
felkészülve a télre, tele pakolja a hűtőjét, gondolva az ínséges időkre…
VIVALDI "The Four Seasons" - Autumn
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése